Célkitűzések
A tárgy célja egy átfogó képet felmutatni az európai civilizáció (Nyugat) történetéről. A legtöbb hallgatónak jellemzően a legalapvetőbb történeti eseményekről is csak korlátozott tudása van, és nehézségekbe ütközik az általános műveltséghez tartozó különböző események korban és összefüggésekben való elhelyezése. Sajnos sem a közép-, sem a felsőoktatásban nem jellemző átfogóan, jelentős összefüggéseiben tárgyalni Európa történetét. A tárgy célja rámutatni azokra a legfontosabb történeti eseményekre, azok okai és következményeire, illetve az azokról őrzött tévképzetekre, amelyek az elmúlt másfél évezredben fokozatosan olyanná formálták Európát, amilyennek azt ma láthatjuk. A tárgy elvégzésével a hallgatók egy olyan általános képet sajátítanak el, amelynek a segítségével elhelyezhetik és elmélyíthetik korábbi ismereteiket egy szélesebb spalettán, illetve a későbbi új ismereteket sokkal hatékonyabban fogják tudni feldolgozni és kötni más történelmi eseményekhez.
Témák
- Bevezető: Európa elhelyezése. Mi a civilizáció? Egységes civilizáció-e Európa? Nyugat és Európa. Hol vannak a kezdetei, határai? Mik az alapvető jellegzetességei, értékei? Samuel P. Huntington elképzelése. Milyen civilizációk léteznek ma? Milyen viszonyuk volt és van Európával?
- Európa gyökerei és kezdetei: Rómaiak, görögök, germánok, kereszténység. A „sötét” 5.-8. század. Téveszmék a középkorral kapcsolatban.
- Európa atyja: Nagy Károly, a Frank Birodalom, a „karoling reneszánsz” és a kihívások: ara-bok, vikingek, magyarok. 9.-10. század.
- Európa megerősödése: a kereszténység terjedése, pápa és császár, egység és megosztottság, feudalizmus, mezőgazdasági forradalom, keresztes hadjáratok. 11.-12. század.
- Az érett középkor: kultúra, társadalom, vallás, tudomány, világszemlélet, életmód; és annak válsága: éhínség, pestis, 100 éves háború. 13-14. század.
- A középkori Európa válsága és megújulási kísérletei: itáliai reneszánsz, nemzetállami kezde-tek, reformáció. 15-16. század.
- Vallásháború és polgári forradalom: egy új Európa születése: nemzetállamok, szekularizáció, liberalizmus, modern filozófia és tudomány. 1618-1648.
- Modern Európa: angol és francia modell és azok összeütközése, a modern városiasodás és iparosodás kezdetei, felvilágosodás. 1688-1763.
- A francia forradalom: okok és következmények. 1789-1815.
- Pax Britannica: Európa sikertörténete a 19. században: a modern ipari civilizáció és annak problémái, birodalom és nemzetállam, vallás és tudomány. 1815-1914.
- Európa meggyengülése: a Nagy Háború, annak okai és következményei: kommunizmus, gazdasági világválság, nemzeti szocializmus. 1914-1945.
- Hidegháború és rendszerváltás: új egység, az Európai Unió, víziók Európa jövőjéről, ered-mények és konfliktusok. Európai megosztottság, Európa és Amerika. Van-e európai civilizáció? Vannak-e európai értékek? 1947-2004.
Oktatásmódszertan
Előadások, kommunikáció írásban és szóban.
Tanulástámogató anyagok
- Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest: Európa. 1998.
- Le Goff, Jacques: Európa születése a középkorban. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó. 2008.
- Katus László: Európa története a középkorban. Budapest: Kronosz. 2021.
- Epperlein, Siegfried: Nagy Károly. Budapest: Gondolat Kiadó. 1982.
- Chadwick, Owen: A reformáció. Budapest: Osiris Kiadó. 2003.
- Delumeau, Jean: Reneszánsz. Budapest: Osiris Kiadó. 1997.
- Hahner Péter: A régi rend alkonya. Budapest: Kronosz. 2021.
- Furet, François: A francia forradalom története, 1770-1815. Budapest: Osiris Kiadó. 1999.
- Galántai, József. Az első világháború. Budapest: Gondolat Kiadó. 1988.
- Berend T. Iván: Az Európai Unió története. Kossuth Kiadó. 2021.
- Ferguson, Niall: Civilizáció - A Nyugat és a többiek. Budapest: Scolar. 2020.
Az aktuális félév jegyzetei, előadás diái, időpontjai és egyéb anyagai a GTK moodle oldalán, az edu.gtk.bme.hu -n érhetők el.