Célkitűzések
Az óra célja egy átfogó kép kialakítása a tudomány és filozófia alapvető szemléletváltásairól és irányvonalairól, tudomány és filozófia lényegéről és jelentőségéről.
Témák
- Bevezetés: mi a tudomány? Lehet-e definiálni a tudományt? Hol kezdődik a tudomány? Mennyire vagyunk tudományosak? Egységes-e a tudomány? Mi a baj a mai tudománnyal? A legfontosabb tudományelméletek.
- A tudomány és a nyugati gondolkodás kezdete: görögök. Miben más a nyugati gondolkodás, mint a keleti? Mi a különleges a görögökben? Mi a görög filozófia? Mi a tudomány és filozófia viszonya? Tudomány-e az ókori görög filozófia? Az első nagy görög gondolkodók: Thalész, Püthagorasz, Parmenidész, Démokritosz, Prótagorasz.
- Az első tudományos intézmények: Platón akadémiája és a középkori egyetemek. Van-e a tudománynak filozófiája? Az első meghatározó filozófiai rendszer: Platón filozófiája, annak máig tartó hatása, illetve annak arisztotelészi kritikája. Idealizmus és materializmus. Ma mennyiben más a tudomány, mint a születésekor vagy éppen a „sötét” középkorban?
- Az arisztotelészi tudomány. Az arisztotelészi filozófia és tudomány. A megismerés típusai: tudásformák. A logika megszületése. A biológia megszületése. Arisztotelészi kozmológia és csillagászat. A matematika szerepe.
- Az arisztoteliánus és a mechanikus világkép, azaz Arisztotelész vs. Galilei. A késő középkori arisztoteliánus világkép és a kialakuló mechanisztikus világkép. Mi volt a baj a középkori tudománnyal? Mi volt az új tudományos szemléletmód eredete, filozófiája? Kopernikusz, Kepler és Galilei.
- A modern gondolkodás: Newton. Hit és tudás. Vallás és tudomány. Szubjektív és objektív tudás. A tudományos módszer. A legfontosabb modern filozófiák: empirizmus, racionalizmus, pozitivizmus. A newtoni és a Descartes-i mechanika.
- Modern biológia: Darwin. Egy speciális tudomány „természetrajza”. Az újkori biológia kialakulása, evolúcióelmélet; Lamarck és a vitalizmus; Darwin és a természetes kiválasztódás. Miben más a darwini, mint a newtoni tudomány?
- Tudományos szemlélet a csúcson: a „hosszú” 19. század. Pasteur és az élet eredete, egy esettanulmány. A modern tudományos intézmények. Marx és a közgazdaságtan. Tudomány-e a marxizmus?
- Modern 20. századi fizika: Einstein. Miben hozott újat a relativitáselmélet? Illetve Niels Bohr és a kvantummechanika? Az új pozitivista tudományos szemléletmód.
- A relativitáselmélet igazolása és a relativista következmények. Arthur Eddington igazolja a relativitáselméletet. 20. századi kétely a tudományos módszerben. A kuhni kritika és a relativista tudomány”fejlődés”-modell.
- Evolúciós szemlélet. Néhány új szemlélet: Wiener és a kibernetika, Bertalanffy és a rendszerelmélet. A modern mechanikus szemlélet kritikája; darwinizmus-kritika, evolúció és rendszerszemlélet, emergencia fogalma és az élet visszavezethetetlen struktúrája.
Oktatásmódszertan
Előadások.
Tanulástámogató anyagok
- A tárgyhoz kapcsolódó jegyzet és a bemutatott slide-ok letölthetőek a tantárgy hivatalos elektronikus felületéről.
- Dear, Peter. 2019. Revolutionizing The Sciences, 3rd edition, Red Globe Press.
- Grant, Edward. 1996. The Foundations of Modern Science in the Middle Ages: Their Religious, Institutional and Intellectual Contexts, Cambridge University Press: Cambridge.
- Lindberg, David C. 1992. The Beginnings of Western Science: The European Scientific Tradition in Philosophical, Religious and Institutional Context, 600. B.C. to A.D. 1450, University of Chicago Press: Chicago.
Az aktuális félév jegyzetei, előadás diái, időpontjai és egyéb anyagai a GTK moodle oldalán, az edu.gtk.bme.hu -n érhetők el.