TDK

Kérdéseitekkel TDK-felelősünkhöz, Héder Mihályhoz fordulhattok ezen a címen:
mihaly.heder@filozofia.bme.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aktuális témavezetők:

Dr. Forrai Gábor

Főleg a tudással és a megismeréssel kapcsolatos kérdések foglalkoztatják. Ebbe beletartoznak egyrészt a szűkebben vett ismeretelméleti kérdések (például van-e a priori, azaz a tapasztalattól független tudásunk, hogyan lehet válaszolni a szkeptikus érvekre), másrészt a nyelv és a gondolkodás viszonyára vonatkozó metafizikai és nyelvfilozófiai kérdések (hogyan kapcsolódnak szavaink a valósághoz, mit kell igazságon értenünk). Sokat foglalkozott Locke ismeretelméletével és metafizikájával is. Újabban, oktatási feladataitól egyáltalán nem függetlenül, érveléselméleti témákon is dolgozik.

Témák: érveléstechnika, vitahelyzetek elemzése, logika, ismeretelmélet


Dr. Héder Mihály

Informatikusként a természetes nyelvek feldolgozásával, szemantikus annotációs technológiákkal és rendszerek tervezésével foglalkozott a legtöbbet. Ezeken a területeken ma is aktív, részben saját kutatások, részben diplomázó informatikusok témavezetése révén. Doktori kutatásainak zöme a mesterséges intelligencia filozófiájával kapcsolatos, ezen belül az emergens számítások és számítógépek lehetőségével, illetve a hallgatólagos tudással foglalkozott mélyebben.

Témák: a Mesterséges Intelligencia filozófiája, technikafilozófia, mérnöki ismeretelmélet, on-line tudásmegosztás és Wikipédia, internetes reklámkampányok, webes fórumok dinamikája


Dr. Kerékgyártó Béla

Budapest mellett Berlin, Amszterdam és Bécs építészetével és kultúrájával foglalkozott behatóbban. Kutatásai és publikációi is elsősorban ezekhez a területekhez kapcsolódnak. Így a modern és kortárs építészet és város elméleti és kulturális kérdései foglalkoztatják.

Témák: város- és építészetelmélet, esztétika, társadalomtörténet


Dr. Láng Benedek

Tudománytörténészként olyan, nem hagyományos kutatási témákat von be a vizsgálatba, amelyek tudományos voltát a történelem folyamán különféle társadalmi csoportok vitatták vagy elutasították (mint nem-tudományosat, mint veszélyeset, vagy mint túlzottan technikai jellegűt), és amelyek következésképpen nem magától értetődően érdemeltek ilyen típusú feldolgozást. Különféle korokban kutatja tudományos, nem-tudományos és áltudományos elemek egymáshoz való viszonyát; igyekszik felderíteni, hogy az adott korban hol húzódott az elfogadott tudomány határa. Többek közt vizsgálta a középkori asztrológia, a 15-16. századi tanult mágia, a kora-újkori mesterséges nyelvek, a modern kori „áltörténetírás”, és a kora-modern kriptográfia történetét.

Témák: tudomány és „áltudomány” a médiában, a történész módszertana, a tudományos módszerek és eredmények népszerűsítése


Dr. Margitay Tihamér

Kutatási területei: ismeretelmélet, tudományfilozófia, érveléselmélet, a meggyőzés elméletei és gyakorlata. A látszólag különböző területeket az a kérdés kapcsolja össze, hogy vajon milyen folyamatok eredményeként alakul ki, hogy — valaki, vagy egy közösség — azt hiszi, hogy valamit tud. Ez a kutatási terület röviden úgy is jellemezhető, hogy az emberi megismerés különböző formái, mindazok a tényezők, amelyek alapján/miatt azt hisszük, valamilyen tudással rendelkezünk. További kutatási területe a szabadság problémája, ahol az episztemikus tényezők szerepét vizsgálja.

Témák: érvelés, meggyőzés; megismerés, döntés; kommunikációs helyzetek és kampányok tervezése


Dr. Paksi Dániel

Jelenlegi tudományos tevékenysége elsősorban Polányi Mihály méltatlanul nem ismert, ún. posztkritikai filozófiájára, valamint az emergencia fogalmára koncentrál, amely egy köztes lételméleti álláspont a modern nyugati filozófiára jellemző két véglet, vagyis a materializmus (csak anyag van) és a dualizmus (az anyag mellett létezik egy örök vagy Isten teremtette lélek) között; és amely azt állítja, hogy a kezdeti anyagi feltételekből egy evolúciós fejlődés során jött létre pl. az emberi lélek (a mai neo-darwini elmélet ezt tagadja).

Témák: biológia filozófiája, evolúció- és emergenciaelméletek, Polányi kutatás, tudományos-fantasztikus és fantasy irodalom


Dr. Tanács János

Két fő kutatási témája közül az egyik az érveléselmélet- és gyakorlat, amelyen belül specifikusan a jogi érvelések, illetve az oknyomozó-tényfeltáró újságírással kapcsolatos perek érveléstechnikai tanulságai foglalkoztatják. Másik kutatási területe a Bolyai-geometria története, amelyet fogalmi, matematika-módszertani és társas megismerési szempontokból kutat.

Témák: oknyomozó-tényfeltáró újságírás, sajtó helyreigazítási perek; kampányviták, politikai viták elemzése; interjúhelyzetek, kérdés-felelet szituációk, kommunikációs visszaélések; kommunikációs helyzetek játékelméleti elemzése érveléstechnikai keretbe ágyazva; stratégiai kommunikáció; válságkommunikáció, kríziskommunikáció


Dr. Zemplén Gábor

Kutatási területei a 17-19. századi szín- és optikai elméletek, módszertantörténet; argumentáció-elmélet; tudományfilozófia-történet; tudomány természetének oktatása.

Témák: tudomány(os) kommunikáció, vitaelemzések, tananyagfejlesztés


Csordás Hédi Virág

Jelenlegi tudományos tevékenysége a reklámfilmek argumentációs problémáira fókuszál. Kommunikátorként elsősorban a vizuális kommunikáció, képi érvelés, meggyőzéstechnika és retorika foglalkoztatja. Korábbi kutatásai az online kommunikációra és az infokommunikációs technológiákra épültek.

Témák: argumentáció, retorika, meggyőzéstechnika; reklám, marketing- és stratégiai kommunikáció; internet, közösségi média, online kommunikáció; kommunikációtechnológia és társadalom, innováció.


Elek Nikolett 

A Tanszéken az Érveléstechnika-logika és az Érvelés, tárgyalás, meggyőzés/ Érvelés-és tárgyalástechnika szabadon választható kurzusokban vesz részt oktatóként, ezen kívül kommunikációs trénerként is tevékenykedik, érveléstechnikai, előadás-technikai tréningeket tart.

Témák: interjúhelyzetek, kérdés-felelet szituációk; nyomtatott sajtó; érveléstechnikai elemzések; szponzorkommunikáció; válságkommunikáció


Forgács Gábor

Kutatási területei az érvelések elmélete és gyakorlata, illetve a nyelvfilozófia és cselekvésfilozófia.

Témák: vitahelyzetek elemzése; pragmatika, nyelvfilozófia


Geng Viktor

Érdeklődési területe elsősorban az etikára és az erkölcspszichológiára fókuszál. Távlati tervei között szerepel – többek között –, hogy az akadémiai körökben – az utóbbi időben kissé mellőzött – életfilozófiai kérdéseket újabb, meta-etikai alapokon vizsgálja.

Témák: etikai problémák; érveléstechnikai, logikai problémák; evolúcióelméleti problémák


Grünczeisz Kata

Hosszú évek óta foglalkozom tényfeltárással, míg aktuálisan a sajtóperekkel kapcsolatos tárgyalótermi helyzetek, bírói ítéletek és jogi érvelések állnak a legközelebb hozzám. Tapasztalatom szerint az oknyomozó anyagok argumentációelméleti megközelítése nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy logikus szerkezetű, az olvasóknak könnyen érthető és perbiztosabb cikkek szülessenek. De az érveléstechnika a jogi érvelések elemzésén át is képes új szempontokat adni, és adott ügyek megértését elősegíteni - ez pedig különösen izgalmas, ha a bírói ítéleteket vesszük górcső alá.

Témák: tényfeltáró újságírás és sajtóperek, sajtószabadság versus sajtóperek, tényfeltáró újságírás Magyarországon, tényfeltáró cikkek elemzése érveléstechnikai szempontból, személyiségi jogok és a véleménynyilvánítás szabadsága, Magyarország legnagyobb sajtóperei és következményeik.


Gyarmathy Ákos

Kutatási témája a szabad cselekvés, az erények és a mentális folyamatok kapcsolata. Ezen kívül foglalkozik még ismeretelmélettel, logikával, meta-logikával és meta-etikával. Másik érdeklődési területe az építészet-esztétika és az építészet-kritika.

Témák: racionális cselekvés és gyakorlati észhasználat, racionalitás, indokok, szándékok és döntések elmélete, szabad akarat, morális felelősség; film; városépítészet, épített környezet; ismeretelmélet, tudás, episztemológia


Illés Zsófia

Korábbi tanulmányai során igyekezett valamilyen kapcsolatot találni az érveléselmélet, döntéselmélet és meggyőzőerő területei között. Szívesen foglalkozik e három tudományterület részleteivel is, előszeretettel rácsodálkozva arra, milyen sokrétűen hatnak mindennapjainkra.

Témák: érvelési hibák (tv)interjúkban, meggyőzőerő és érvelési hibák az áltudományos írásokban, szerencsejátékok döntéselméleti és meggyőzés-technikai vizsgálata, érvelési hibák és meggyőzőerő kapcsolata, válságkommunikáció és érvelési sémák kapcsolata


Jász Borbála

Kutatási területe a filozófia és építészet kapcsolata a 19-20. században, különös tekintettel az 1920-as évekre. A korszakon belül a ház és lakás újraértelmezését, ennek eszme- és társadalomtörténeti, valamint filozófiai vonatkozásait vizsgálja.

Témák: építészet, vizuális kultúra, város, urbanisztika, művészet, művészetfilozófia, művészettörténet, múzeum, esztétika, design


Nádasi Eszter

A Gender Studies széles skáláján vállal témákat, és érdekli az orvostudomány és az etika, társadalomtudományok keresztmetszete, a modern orvosi technológiák, az orvoslás kommunikációja és reprezentációja. Foglalkozik médiareprezentációs témákkal, illetve a kulturális iparágakhoz, kritikai kultúrakutatáshoz, népszerű és szubkultúrákhoz kapcsolódó kérdésekkel. Mindezek mellett a művészeti, kulturális, és ismeretterjesztő rendezvények társadalmi hatásait is vizsgálta már.

A szakmai megmérettetéseket mindig is fontosnak tartotta, és szerette volna magát minél hamarabb kipróbálni a tudományos életben, így 2009 óta három TDK-n, és két OTDK-n vett részt, 2013-ban pedig harmadik helyezést ért el az OTDK Kulturális Antropológia szekciójában. Idén másodszor ad elő a Kutatók Éjszakáján, kutatói munkáját a tavalyi tanév óta a Rézler Gyula Alapítvány támogatja.

Témák: Bioetika, STS, Gender Studies, Cultural Studies, tudománykommunikáció, médiareprezentáció; az orvostudomány filozófiája, poszthumanista elméletek


Neuman Péter

Fizikusként végezett, majd mintegy két évtizedig elsősorban az üzlettel, vállalkozásokkal foglalkozott. A Tárgyalás- és előadástechnika tárgy oktatásában vesz részt.

Témák: a kubai rakétaválság elemzése tárgyalástechnikai szempotból; tárgyalás vállalati krízis szituációkban. Esettanulmànyok készítése, értelmezése; béketárgyalások vizsgálata tárgyalástechnikai eszközökkel; amerikai elnökválasztási viták elemzése; állásinterjú és bértárgyalás elemzése tárgyalástechnikai módszerekkel; játékelmélet és tárgyalástechnika


Pintér Dániel Gergő

Kommunikációs szakemberként végzett, jelenleg doktori disszertációján dolgozik. Kutatási területei közé a válság-, tudomány- és politikai kommunikáció tartozik. Emellett leginkább a médiahatások és -torzítások, illetve az önkéntességgel, civil szervezetekkel kapcsolatos kommunikációs vagy menedzsment problémák foglalkoztatják. Aktív Public Relations specialistaként kommunikációtervezéssel kapcsolatos tanulmányok vezetését, médiareprezentációs témákat is szívesen vállal.
 
Fontosnak tartja a folyamatos szakmai megmérettetéseket, visszajelzéseket és a tudatos, strukturált önfejlesztést: 2007 óta négy TDK-n, és két OTDK-n vett részt, 2009-ben pedig második helyezést ért el az OTDK Kulturális antropológia szekciójában.

Témák: politikai kommunikáció, Public Relations, kommunikációs kampánytervezés, intézményi kommunikáció, szervezetfejlesztés, sajtótörténet, tudománykommunikáció, marketing, menedzsment, médiahatások, médiareprezentációk


Szabó Krisztina

Kutatási témája az online térben való szövegértést és olvasást, amit – az irodalmi hermeneutika alapvetéseire támaszkodva – megismerésként tárgyal, mely kérdéskörben új dimenziókat látszik nyitni a digitális platformok térnyerése és a körülöttük kialakuló vita, ami hosszú távon az ismeretszerzés kulcskérdéseiről való gondolkodás fontos állomása lehet.
További témák, melyekkel egyetemi tanulmányai alatt foglalkozott:

Stratégiai kommunikáció a kulturális életben – A Karinthy Színház kommunikációs stratégiája.
A vulgarizmusok szerepe és használata a kommunikációban – Durva szavak megjelenésének tendenciája a mai magyar színházi szövegekben.
Kommunikációs szempontok közösségi krízisek kezelésében – Az ajkai vörösiszap-katasztrófa válságkommunikációja.

Témák: (stratégiai)kommunikáció a kulturális életben (pl. színház), kampánytervezés, a kommunikációelmélet irodalmi és nyelvészeti perspektívából, válságkommunikáció


Szemere Alexandra

Tudományos tevékenysége során a science studies és a kulturális antropológia viszonyát elemzi szakértőségi (expertise) szempontok alapján. Továbbá kutatásokat végez az oktatásfejlesztés területén is, ezen belül a különböző játékok alkalmazhatóságát vizsgálja a felsőoktatásban.

Témák: STS és kulturális antropológia kapcsolata, szakértőség, kulturális antropológia elmélettörténet, interpretív antropológia; oktatásfejlesztés, gemifikáció; nonverbális viselkedés


Tófalvy Tamás

Kutatóként közösségek és médiaplatformok változásaival és interakcióival, valamint zenei színterekkel foglalkozik, kommunikációs szakemberként leginkább a média-önszabályozás és a digitális média közpolitikái érdeklik. Kommunikációs szakújságíróként főleg internetről, közösségi médiáról és technológiáról ír.

Témák: internet, közösségi média, digitális kultúra; újságírás, média, tartalomipar; branding, marketing- és stratégiai kommunikáció; zenei színterek, műfajok, diskurzusok; ízlésközösségek, tudáshálózatok; kommunikációtechnológia és társadalom


Ziegler Zsolt

Jelenleg a relációs felelősség elméletének kimunkálásán dolgozik, amely a morális felelősség új perspektíváját kínálja, eltérően a korábbi kontroll elméletektől a felelősséget a cselekvők tettei közötti viszony definiálja. Ziegler tehát a szabad akarat, (társas) cselekvéselméletek és morális felelősség filozófiai problémájával foglalkozik. Ziegler továbbá kutatásokat végez az ismeretelméletben és az elmefilozófiában, jelenleg a kiterjesztett elme (Extended Mind) problematikájával is foglalkozik.

A Tanszéken a Meggyőzéstechnika mesterképzéses kurzust, A társas lény, Filozófia és Epistemology c. tárgyat oktatja.

Témák: meggyőzéstechnika, nem-verbális viselkedés és hazugságok, megismerés, döntés, szabad akarat.

 

A témák nyomtatható verzióban

A TDK hivatalos oldala