Kutatásmódszertan (2010-11-I kedd 17:15-18:45)

Kutatásmódszertan (mérnök)

Életünkben számtalan fontos kérdéssel szembesülünk. Milyen szakra jelentkezzek? Hogyan válasszam ki a páromat? Melyek az univerzum, a makroökonómia vagy a (gép / szoftver / vegyipari folyamat) tervezés alaptörvényei? Szerencsére a környezetünk számtalan választ kínál - megkérdezhetjük a szüleinket és barátainkat, hihetünk a tanárainknak, a józan eszünknek vagy az üveggömbnek. De mit tehetünk, ha a lehető legjobb választ szeretnénk? Mik a tudásszerzés lehetséges módszerei és korlátai? Mi az, amit biztosan tudhatunk és hogyan?

A Kutatásmódszertan kurzus célja, hogy a hallgatókban kritikus szemléletet alakítson ki ismereteikkel szemben, legyenek azok akár saját következtetésük, akár mások közlésének eredményei. A hallgatók megismerhetik a különböző karokon jellemző gondolkodásmódokat és a saját területük sajátosságait a tudomány fejlődését meghatározó elméletek és könnyen érthető példák segítségével. A megszerzett tudás kulcsfontosságú a kutatói és K+F karrier során, de nagyon hasznos a szakmai- és a magánéletben is.

2010-11-I Kutatásmódszertan

Részletes leírás: 

A kurzus célja, hogy a hallgatók tudatos viszonyt alakítsanak ki saját tudományterületük fogalmi és módszertani eszközeivel. A kurzusban a tudományos megismerés alapvető jellemzőit és a kutatás legfontosabb módszertani normáit tárgyaljuk. Elemezzük a tudományos gondolkodás fogalmi alapjait (mit értünk tudás alatt, mi az oksági viszony, mi a természeti törvény), valamint megvizsgáljuk a megismerés folyamatának fázisait (tapasztalás, hipotézis- és elméletalkotás). A kutatási módszerek közül tárgyaljuk a kísérlet, a mérés, a kvantifikáció és a hipotézis-ellenőrzés (bizonyítás és cáfolás) problémáit, a matematika szerepét a természettudományokban. Megvizsgáljuk, mikor tekinthetünk egy elméletet bizonyítottnak, avagy megcáfoltnak, és hogy milyen vizsgálati eredmények támasztanak alá egy adott elméletet. A kurzus folyamán történeti és kortárs példákkal illusztráljuk, hogy a tudomány működése során hogyan valósulnak meg a bemutatott módszertani szabályok.

Követelmények: 

 

A tárgynak két-, három- és ötkredites formája is létezik.

 

A kétkredites tárgy (BMEGT41A002) felvétele esetén a félévközi jegy megszerzésének feltétele mindkét zárthelyi dolgozat legalább elégséges teljesítése.

Ha legalább az egyik zárthelyi dolgozat eredménye legalább elégséges, akkor a pótlási héten bármelyik dolgozat eredménye pótolható vagy javítható. A pótlási héten írt dolgozat eredménye a korábbi eredményeket nem rontja.

Vizsgaidőpontot NEM kell felvenni, kivéve annak, aki a megszerzett félévközi jegyét vizsgán szeretné javítani, de ez már IV/UV-nek számít. Az IV-n olyan számonkérés lesz, ami a teljes anyagot lefedi, tehát hiába sikerült az egyik ZH, akkor sem elég csak az anyag másik feléből készülni.

 

A háromkredites tárgy (BMEGT41A002) felvétele esetén a vizsgajegy megszerzésének feltétele mindkét zárthelyi dolgozat legalább elégséges teljesítése, vagy egy vizsga megírása a vizsgaidőszakban. A háromkredites formát teljesítőknek a félév során olvasmányokat adunk ki, amelyekre a 2.ZH-n, illetve a vizsgán szöveges-kifejtős formában rákérdezünk.

Ha legalább az egyik zárthelyi dolgozat eredménye legalább elégséges, akkor a pótlási héten bármelyik dolgozat eredménye pótolható vagy javítható. A pótlási héten írt dolgozat eredménye a korábbi eredményeket nem rontja.

A vizsgajegy megszerzéséhez fel kell venni egy vizsgaidőpontot.

Az aláírás megszerzésének feltétele az egyik félévközi ZH legalább elégséges teljesítése, vagy egy vizsga megírása.

 

 

A csütörtöki órák órarendje:

 

 

Időpont (2010)

Esemény

Szept. 9.

1.óra

Szept. 16.

2.óra

Szept. 23.

3. óra

Szept. 30.

4. óra

Okt 7.

5. óra

Okt 14.

6. óra

Okt 21.

ZH 1

Okt. 28.

7. óra

Nov. 4.

8. óra

Nov. 11.

9. óra

Nov. 18.

10. óra

Nov. 25.

11. óra

Dec. 2.

12. óra

Dec. 9.

ZH 2

Dec 14. (pótl.hét)

PZH 1, PZH 2

 

Szorgalmi feladat 2:

http://www.filozofia.bme.hu/kutmod_felmeres2_2010_osz/

Határidő: a pótzh napja, dec. 14.

Köszönjük! HM

 

 

Kérdések a szövegekhez

 

A 2.ZH-n a következő 5 szöveggel kapcsolatban fogunk az alábbi kérdések közül feltenni néhányat.

 

Francis Bacon: Novum Organum. I-től XLIV-ig

 

Melyik két utat járhatja Bacon szerint a tudományos kutatás, és mi ezek viszonya a tapasztalathoz és a felfedezésekhez?

Mit nevez Bacon a törzs és a piac ködképeinek? Írj egy-egy példát ezekre!

Mit nevez Bacon a barlang és a színpad ködképeinek? Írj egy-egy példát ezekre!

 

David Hume: Értekezés az emberi értelemről. III. rész 2. szakasz. A valószínűségről, valamint az ok és az okozat ideájáról.

 

Miben egyezik meg és miben különbözik Hume szerint az azonosság és a térbeli és időbeli helyzet az oksági kapcsolattól?

Melyik három reláció lényeges Hume szerint az ok-okozati kapcsolathoz? Írj egy-egy problémát ezekkel kapcsolatban?

 

Paul Feyerabend: A szakember vígasztalása. 1-7. szakasz

 

Mi a hasonlóság és mi a különbség Feyerabend szerint a szervezett bűnözés és a tudomány között?

Mit jelent a proliferáció elve, és hogyan segíti a tudomány fejlődését?

Mit jelent az állhatatosság elve, és miért nem akadályozza a tudomány fejlődését?

 

Clifford Geertz: Mély játék: Jegyzetek a bali kakasviadalról.

 

Milyen esélyek, tétek és motivációk jellemzik a mély játszmát és a laposabb harcokat a bali kakasviadalok esetén?

Mi támasztja alá, hogy a bali kakasviadal a státuskapcsolatok dramatizálásáról szól? Sorolj fel három etnográfiai megfigyelést!

Mi a hasonlóság és a különbség a bali szigetiek hétköznapi élete és a kakasviadalok között a konfliktusokhoz való viszonyulás és az időbeli folytonosság tekintetében?

 

Bruno Latour: A három kis dinoszaurusz, avagy a szociológus rémálma.

 

Minek a metaforája Reálszaurusz, Szcientoszaurusz, és a köztük lévő leszármazási viszony?

Minek hatására és hogyan változik a Reálszaurusz és Szcientoszeurusz közötti leszármazási viszony?

Mi a viszony Popszaurusz és Reálszaurusz, illetve Popszaurusz és Szcientoszaurusz között?