Érveléstechnika - logika (2009-10-II kedd 14:15-15:45)

Érveléstechnika - logika (mérnök)

 A jó veszekedéstől a még jobb vitákig

Hogyan döntsük el, hogy elfogadhatjuk-e kedvenc napi- vagy heti lapunk érvelő cikkét? Milyen eszközeink vannak ehhez a vizsgálathoz?

Vannak-e olyan alapvető korlátok, amelyeket a szóbeli érvelések megkomponálásakor és előadásakor figyelembe kell vennünk?

Hogyan lehet a kérdésekkel visszaélni és okos emberekből „csekély értelmű medvebocsot” csinálni? Hogyan védekezzünk a „trükkös” kérdések ellen?

„Egyetért-e azzal, hogy Magyarország a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?” Vajon hány buktatót rejt magában e kérdésfeltevés?

 

A tárgy keretében ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ közösen. Kiderül, mi marad fenn egy-egy cikkből az érveléstechnika rostáján, szó lesz arról is, hogyan vigyünk sikerre egy elsőre nehezen védhetőnek tűnő álláspontot. Ezen kívül a félév különböző szakaszaiban órai viták keretében próbálhatják ki a tanultakat a vállalkozó szellemű hallgatók. 

 

 

 

2009-10-II Érveléstechnika - logika KG

Részletes leírás: 

A tárgy célja: a hallgatók vitakészségének fejlesztése. A racionális konfliktuskezelési képesség kialakítása. Az argumentációelemzés szempontjainak és technikájának bemutatása.

 

Az alábbi témák alkotják a félév anyagát. A témák egy része nem fog szerepelni az elôadásokon, ezek az irodalom alapján dolgozandók fel. A sorrend nem tükrözi a félév menetét.

 

1. A meggyõzés különbözõ oldalai: logikai, pszichológiai, szociálpszichológiai aspektusok. A vita mint konfliktusszituáció és mint probléma megoldási eljárás. A racionális vita feltételei: Hogyan ismerjük fel, ha nem teljesülnek a feltételek? Hogyan reagáljunk ilyenkor?

 

2. A gondolatmenet rekonstrukciójának a technikája. Premisszák, konklúziók azonosítása, részérvelések keresése. A szövegbe való beavatkozás és ennek veszélyei.

 

3. Bizonyító érvelések. Tartalom és forma. A formális logika néhány fogalma: állítás, igazságérték, negáció, alternáció, konjunkció, kondicionális, bikondicionális, individuum-predikátum forma. A kvantifikációk nyelvi formái és tagadásuk.

 

4. Érvényesség, helytállóság. Gyakran elõforduló érvényes következtetési formák: hipotetikus, univerzális és diszjunktív szillogizmusok. Feltételes érvelések: modus ponens és modus tollens, tipikus hibák. Érvelések kritizálásának stratégiája: formai és tartalmi kritika.

 

5. Bizonyító és meggyõzõ érvelések összehasonlítása. A logikai valószínûség bevezetése. Meggyõzõ érvelések értékelés forma-tartalom sémában. Érvek és ellenérvek szisztematikus figyelembe vételének módszere, az információ jelentõsége.

 

6. Analogikus érvelések logikai és tartalmi analógiák. Az analógiák vizsgálatának különbözõ sémái. Az analógiák szerepe az érvelésekben és a magyarázatokban.

 

7. Informális hibákról általában Irreleváns megjegyzések. Globális és lokális irrelevencia. Témaváltás és árnyék bokszolás.

 

8. Az általánosítások különbözõ formái. Induktív hibák, a statisztikák elfogultsága, a statisztikák értelmezése. Korreláció és Kauzális kapcsolat. A kauzális kapcsolatok formái. Oksági hibák. A vitatható ok hiba.

 

9. Személyeskedés: a partner személyének, illetve körülményeinek a támadása. Hibás és jogos személyeskedések. Egy algoritmus a személyeskedések értékeléséhez. Lehetséges válaszok a személyeskedésre.

 

10. A tekintélyre való hivatkozás. Hamis dilemma, kontrafaktuális hipotézis és a múltra való hivatkozás hibák. Egy morális érvelésekre jellemzõ hiba: más is így csinálja. Az érzelmekre való apellálás jellegû hibák: argumentum ad populum, argumentum ad baculum, a szerencsétlenségre való apellálás. A csúszda argumentum.

 

11. A nyelvhasználatból eredõ hibák: Kétértelmûség, homályosság. Definíciók, terminusok. Retorikai fogások, a nyelv érzelmi töltete. Eufemizmusok.

 

12. Kommunikáció és befolyásolás. Visszaélés a kommunikációval.

 

13. A kérdés-felelet szabályai. A kérdések hibái: túl sokat, túl keveset állító kérdések, komplex kérdések, kérdéssel történõ válaszolás. A kérdések elemzése. A tudatlanságra való apellálás. Körbenforgás hiba.

 

14. Az érvelések és ellenérvelések stratégiái: internális és externális kritika. A bizonyítás kényszere. Kritika és konstruktív ellenérvelés.

 

 

Követelmények: 

Kötelező irodalom:

Informális logika jegyzet (Forrai-Bodnár)