Áltudomány és tudomány (2018-19-I szerda 16:15-17:45)

Áltudomány és tudomány

 

Miért a tudomány nyújtja a leginkább megbízható tudást? Miben különbözik egymástól az nyugati orvoslás és az alternatív gyógyászat? Mennyire tekinthetjük tudományosnak az asztrológiát és a horoszkópokat? Komolyan lehet-e venni egy olyan kutatási irányzatot, ami hisz a pszi erőben? Tanulhatunk-e valamit a szakértőiség kérdéséről az alternatív történetírást vizsgálva? Kell-e tanítani a biológiaórákon a kreacionizmust? És egyáltalán hol húzhatunk határt tudomány és nem-tudomány, tudomány és áltudomány között?

Egy olyan korban, amikor a tudomány tekintélyét újabb és újabb irányzatok próbálják kikezdeni vagy felhasználni, fontos megtanulni, hogy hogyan alakítsunk ki megalapozott véleményt ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. Éppen ezért a kurzus az áltudományok problémáján keresztül igyekszik egy új szemléletet bemutatni, megvizsgálva a megbízható és nem megbízható tudásformák közti különbséget, a tudomány, az oktatás, a társadalom és a média kapcsolatát, valamint a szakértőiség kérdését.

A tantárgy a korábbi Tudomány, tudományellenesség, áltudomány óra anyagának átdolgozására épül.

2018-19-I Áltudomány és tudomány LL

Részletes leírás: 

 

A tantárgy célja, hogy a hallgatók reflektált és tudatos viszonyt alakítsanak ki a tudomány megértését, a tudomány és az áltudományok megkülönböztetését illetőleg. A kurzus a fontosabb elméleti hagyományok ismertetésén túl komoly hangsúlyt helyez a hétköznapi életben gyakran felbukkanó áltudományos diszciplínák (asztrológia, parapszichológia, alternatív őstörténet, kreacionizmus, alternatív gyógyászat) vizsgálatára is. Ezen kívül kiemelten fontos terület a módszertani tudatosság fejlesztése és a hallgatók felkészítése arra, hogy a társadalmat is érintő tudományos kérdésekkel kapcsolatban megalapozott véleményt és hatékony érvelő készségeket alakítsanak ki.

 

A kurzus részletes tematikája:

1. óra – Bevezetés

Követelmények ismertetése. A szakértőiség kérdése. A ’tudomány’ szó jelentései. A nem-tudomány és áltudomány megkülönböztetése és az áltudományok problémája mindennapjainkban. Beszélgetés.

2. óra Tudományfilozófia

A tudományfilozófia kísérletei a tudomány elválasztására az áltudománytól. A modern tudomány kialakulása. A logikai pozitivizmus. Popper, Lakatos és Kuhn nézetei. Feyerabend posztmodern kritikája. A demarkáció-probléma legújabb megoldási kísérletei.

3. óra – Tudománytörténet

A tudománytörténet-írás mint az utólagos elválasztás eszköze, a határok időbeli változása. A tudományosság fogalmi változásai.

4. óra – Asztrológia

Az újsághoroszkópok és a „valódi” asztrológia. Horoszkópok és asztrológiai irányzatok. Az asztrológia története és kapcsolata a csillagászattal. Az asztrológia tudományos vizsgálatai. Az asztrológusok legitimációs kísérletei. A szezonális biológia legújabb eredményei.

5. óra – Parapszichológia

Parapszichológia, paratudományok. A parapszichológia-kutatás történeti fejlődése. A tartalmi elválasztás problémája, határmeghúzási stratégiák. A parapszichológia, mint beteljesületlen forradalom.

6. óra – Alternatív őstörténet

Az őstörténet kutatásának diszciplínái. Az alternatív őstörténeti elméletek. Az összehasonlító történeti nyelvészet módszere. Tudományos presztízsviták, makacs összeesküvés-elméletek. A szakértőiség kérdése a bölcsészetben.

7. óra – 1. zárthelyi dolgozat

8. óra – Kreacionizmus

Evolúcióelmélet és kreácionizmus. Az oktatás és a tudomány kapcsolata. Vallási eszmék tudományosnak hangzó köntösben. A nyelvhasználat és az érvelési stílus problémája.

9. óra – Alternatív gyógyászat

Az orvostudomány jelentősége és szembenállása az alternatív gyógyászattal. Az akupunktúra körüli viták. Társadalmi és kulturális autoritás. A nyugati és keleti orvoslás egyesülése. A homeopátia helye az orvostudományban.

10. óra – Határmunkálatok

Viták a tudomány határainál. Határmunkálatok a tudományon belül (pszichológia vs. filozófia, a tudományháború). A határmunkálatok mint mindennapi jelenségek.

11. óra – Tudományszociológia

A tudomány mint társadalmi intézmény. Elméletek a tudomány kialakulásának okairól. A tudomány normarendszere és a rá leselkedő veszélyek. A tudomány társadalmi támogatottsága. Szcientometria. A tudomány jövője.

12. óra – Tudomány és nyilvánosság

A tudás forrásai. A tudományon belüli kommunikáció jellege. Kész és készülő tudomány. A tudomány társadalmi megértése. Az oktatás és a média szerepe. Hatékony és nem hatékony érvelések a tudomány mellett és az áltudományok ellen.

13. óra – 2. zárthelyi dolgozat

 

Ajánlott irodalom:

Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor: A tudomány határai. Budapest: Typotex, 2008.

 

A félév menetrendje:

  

Követelmények: 

A tárgy teljesítéséhez mindkét negyedéves zh legalább elégséges megírása szükséges (30 pontból 12 pont elérése). Ebből legalább az egyiknek a szorgalmi időszakban teljesülnie kell, ugyanis a pótlási héten legfeljebb az egyik zh megírását lehet pótolni, illetve javítani.

A zh-kon a következőkre kell számítani:

  • egy 10 kérdéses nyitott teszt, amelyekre 1-2 szavas rövid válaszokat kell adni (helyes válaszonként 1 pont),

  • 5 fogalomdefiníció (helyes válaszonként 2 pont), valamint

  • egy kifejtős feladat (10 pont), amelynél a hallgatónak egy adott állításra kell a tanultak alapján pro és kontra érvekkel reagálni (a lehetséges állítások a zárthelyik előtt legalább 2 héttel a honlapra kerülnek).

A zh-kon egyenként 30 pont érhető el, vagyis a félév során maximum 60 pont szerezhető a dolgozatokkal.

Pluszpontok szerzésére a Kahoot! nevű játékkal van lehetőség, amellyel 10 pluszpont szerezhető a félév során (minden játékkal max. 1 pont). Ennek a pontozása a következők szerint alakul: 7-6 db helyes válasz = 1 pont; 5-4 db helyes válasz = 0,75 pont; 3-2 db helyes válasz = 0,5 pont; 0-1 db helyes válasz = 0,25 pont.

A jelenlét az órákon nem kötelező, de 2,5 pluszpont szerezhető a Kahoot! játékkal a félévben, még akkor is, ha valaki csak bent ül az órán.

Időtartam: 
2