Logika (PhD) (2016-17-I péntek 14:15-15:45)

Logika (PhD)

A kurzus a gondolatok kifejtésének, vélemények, álláspontok indoklásának szisztematikus érveléstechnikai alapjait mutatja be a hallgatóknak, intenzív gyakorlással egybekötve az elméleti oktatást. A hallgatók megismerkednek az argumentáció informális (azaz elsősorban nyelvi, nem pedig formális matematikai) eszközeivel, struktúrájával, alapvető szabályaival, a leggyakoribb érvelési hibákkal (azok felismerése és elkerülése végett), valamint rövid bevezetést kapnak a formális logika eszköztárába és módszereibe is. Szemben az általános gyakorlattal, ahol ezeket a területeket egymástól független argumentációs modellek részeiként tanítják (érvelésihiba-tipológiák, informális logika, formális logika, retorika), a kurzus kísérletet tesz egy egységes, pragmadialektikai és retorikai elemeket ötvöző érveléselmélet átadására.

A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók úgy tudjanak hozzákezdeni egy tudományos tanulmány, előadás, kritika, publicisztika stb. megírásának, hogy rendelkeznek azokkal az érveléstechnikai eszközökkel és készségekkel, amelyek gondolataik világosan strukturált, megalapozott, és ugyanakkor meggyőző érvelés formájában való kifejtését lehetővé teszik. Emiatt a félév kulcsfogalma a stratégiai manőverezés, ami optimális esetben csak annyit jelent, hogy az erős érveket a lehető leghatásosabban is fogalmazza meg a résztvevő. Ilyen módon tehát a dialektikai és retorikai szempontok együtt jelennek meg és közösen elemezhetők. Természetesen gyakran az egyik cél a másik rovására jelenik meg. Ha erős érveket, de nem meggyőzően használ a fél, úgy csak saját álláspontját gyengíti, és nem követ el klasszikus értelemben érvelési hibát. Ha azonban a győzelem érdekében gyenge érvet erősnek tüntet fel, és háttérbe helyezi a véleménykülönbség feloldását, úgy az „érvelési hibának” tekintendő.

2016-17-I Logika PhD

Részletes leírás: 

A kurzus során tárgyalt főbb témakörök

A félév során tárgyalt konkrét filozófiai diszciplínák és témák:

1. Induktív és deduktív következtetések. Logikai alapfogalmak: érvényesség, konzisztencia, logikai igazság, ellentmondás, logikai ekvivalencia.

2. Kijelentéslogika. Igazságfüggvények.

3. Az igazságtáblázatok módszere.

4. Analitikus táblázatok.

5. A kijelentéslogika szemantikája. A kijelentéslogika helyesség és teljessége.

6. Monadikus predikátumlogika. Kvantorok. Analitikus táblázatok.

7. Relációs predikátumlogika

8. A predikátumlogika szemantikája.

9. Azonosságpredikátum. Numerikus kvantifikáció. A határozott leírások.

10. Tudományos írások logikai rekonstrukciója.

11. Tudományos írások logikai rekonstrukciója.

12. A logikai konstansok jelentése. Materiális kondicionális és természetes nyelvi kondicionális.

13. Kitekintés a modális logikára.

14. ZH

 

Szakirodalom

Greg Restall: Logic. An Introduction (Routledge, 2006)

Steven M. Cahn, Robert B. Talisse, Scott F. Aikin (eds.): Thinking about Logic. Classic Essays (Westview, 2011)

Ajánlott irodalom:

Stephen Read: Philosophy of Logic (Oxford, 2000)                                                                                                           

Követelmények: 

a.     házifeladatok elkészítése 

b.     ZH az utolsó héten

c.     saját témához kapcsolódó tanulmányi logikai rekonstrukciója