Érveléstechnika - logika (Kommunikáció KV1.) (2015-16-II kedd 12:15-13:45)

Érveléstechnika - logika (GTK - Komm KV1 blokk)

Mikor jó egy érvelés?

Az érvelés egyrészt lehet erős, ha az érvek megalapozzák, megfelelően megindokolják a védeni kívánt álláspontot. De egy érvelés lehet hatásos is. Ebben az értelemben akkor jó egy érv, ha meggyőz bennünket az adott álláspont igazságáról.

A racionális vitában csak az érvek erőssége számít. De egy törvényszéki tárgyalás típusú vitában a hatásosság is nagy szerepet játszik. A legjobb kombináció a saját álláspontunk erős, de ugyanakkor leghatásosabb képviselése. Hogyan lehet az érvelésünk erős?  Hogyan lehetünk hatásosak?

A tárgy keretében ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ közösen. A félév során filmrészleteket, közéleti interjúkat, vitákat és reklámokat vizsgálunk meg, elemzünk közösen, hogy jó és rossz példákat találjunk a különböző érveléses jelenségekre.

Az órai vita és a csoportos gyakorlatok segítségével az érvelési készségek fejleszthetők, ezek célja, hogy a hallgatók hatékonyabban tudjanak kiállni saját véleményük, álláspontjuk mellett.

 

2015-16-I Érveléstechnika - logika Komm. KV1.l EN

Részletes leírás: 

A kurzus során tárgyalt főbb témakörök:

1.      Az érveléstechnika tárgya. A vita fogalma, vita típusai: veszekedés, törvényszéki tárgyalás, üzleti tárgyalás, racionális vita. A vita célja és eszközei. Erősség, hatásosság.

2.      Az attitűd aspektusai, mérése és funkciói. Az attítűd megváltoztatása, érzelmi, kognitív és konatív úton. Szisztematikus- és heurisztikus feldolgozás.

3.      Érvelés és vita. Az érvelés fogalma. Állítás, premissza, konklúzió. Az érvelés rekonstrukciója. Hol vannak, és hol nincsenek érvelések? Mellékes megjegyzések, hiányos következtetések. Internális, externális kritika.

4.      Induktív érvek. Induktív érvek értékelése. Analógiás érvek. Gyakori induktív érvelési hibák.

5.      Retorika I.: Retorikai alapfogalmak. A retorikai helyzet jellemzői és elemzési szempontok. Éthosz, pátosz, logosz. Tipikus retorikai hibák. Testbeszéd, nonverbális kommunikáció.

6.      Érvelés nyilvános térben. Médiaszereplők fellépései a publikum előtt. Videóelemzések.

7.      Érvelési hibák. I. Érzelmekre apellálás: szánalomra apellálás, fenyegetésre apellálás, jutalomra hivatkozás, közvélekedésre apellálás, „más is ezt csinálja”, csoportnyomásra hivatkozás. A hitelességet érintő érvelési hibák I.: személyeskedés és tekintélyre hivatkozás, a személy lejáratása, a személy elfogultságára hivatkozás, a személy következetlenségére való hivatkozás, a személy inkompetenciájára hivatkozás, válasz a személyeskedésre.

8.      Érvelési hibák. II. A hitelességet érintő érvelési hibák II.:  tekintélyre hivatkozás, rossz hivatkozás, egyoldalú hivatkozás, a szakértő félreértelmezése, azonosíthatatlan hivatkozás, a tekintélyre hivatkozó érvelések kritikája. Egyéb érvelési hibák: globális vagy tárgyi irrelevancia, lokális irrelevancia, témaváltás, vita elterelése, a tárgy figyelmen kívül hagyása, árnyékbokszolás, mások még rosszabbak, kompozíciós hiba, felosztás hiba, következményekre hivatkozás, nem tudásra apellálás, hibák az összehasonlításban stb.

9.      Vitaóra. Érveléstechnikai ismeretek gyakorlati alkalmazása.

10.  Aszimmetrikus vitahelyzetek. A kérdés-felelet szabályai. A kérdések elemzése. Hibás, veszélyes kérdések. Túl általános, túl sokat állító, agresszív, komplex és hipotetikus kérdések. Egyenes és indirekt válasz, mellébeszélés. A nyilvános válaszadás technikái. 

11.  Kognitív és emotív jelentés. Az érzelmi tartalom szerepe a vitában. Keretezés.

12.  Az érvelés szerepe a befolyásolás és a manipuláció során. Meggyőzés, a manipuláció típusai, előnyei és hátrányai és az észlelés.

13.  Vizuális érvelés. Képi premisszák, konklúziók és érvelési sémák alkalmazása az állóképek és mozgóképek elemzése során. Marketingkommunikáció és a képi érvelés kapcsolata. Perdöntő vizualitás.

Követelmények: 

Évközi két ZH dolgozat megírása. A ZH dolgozatokra való felkészülést az órákon való részvétel és a honlapon található órai diasorok és az ajánlott irodalom támogatják.

A megajánlott jegy a két ZH dolgozaton elért pontszámból, valamint az órai munka során szerzett plusz pontokból tevődik össze.

Ponthatárok:

86 % - jeles

70-85 % jó

56-69 % közepes

40-55 % elégséges

0-39 % elégtelen

 

Szakirodalom:

Az előadás diasorának a tanszéki honlapra feltöltött anyagai (definíciók, fogalmak, kísérletek és gyakorlati példák), melyek az előadás utáni napon felkerülnek a honlapra.

Az alábbi ajánlott irodalmak segítik az órai anyag megértését és a ZH-kra való felkészülést:

Informális logika jegyzet (Forrai-Bodnár)

Margitay, T. (2007): Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája. Budapest: Typotex.

Smith, Eliot R.  – Dian Mackie (2005): Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.