Kommunikációs készségfejlesztő gyakorlatok 2. (2015-16-II csütörtök 14:15-17:45)

Kommunikációs készségfejlesztő gyakorlatok 2.

Hogyan bukhat el egyetlen rosszul megfogalmazott mondattal a miniszterelnökjelöltek televíziós vitáján egy politikus? Mi köze van a hajviseletnek, a hanghordozásnak és a magánéletnek az imázs-stratégiához? Mi a sajtószóvivő dolga, amikor az őt foglalkoztató olajcég környezeti katasztrófát okoz? Milyen kommunikációs trükköket vethet be az a PR-munkatárs, aki egy új brandet szeretne köztudatba hozni? Hogyan és milyen eszközökkel dolgozik a legdörzsöltebb spin doctor? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ a Kommunikációs Készségfejlesztő Gyakorlatok 2. című órán, mely ebben a félévben tabudöntögető előadások és izgalmas gyakorlati feladatok során a közéleti kommunikáció változatos színtereire kalauzolja az érdeklődőket.

2015-16-II. Kommunikációs készségfejlesztő gyakorlatok 2.

Részletes leírás: 

A tárgy során a hallgatók a közéleti kommunikáció interdiszciplináris elméleti alapjait sajátíthatják el, miközben változatos esettanulmányok elemzése során a gyakorlatban is hasznosítható, versenyképes ismereteket kapnak a Public Relations működési mechanizmusairól. A kurzus célja olyan ismeretek átadása, melynek segítségével a hallgatók egy vállalat, szervezet, tudományos intézmény vagy politikai párt kommunikációs lehetőségeit átlátják, menedzsment szinten kezelik és működtetik, legyen szó média-, fogyasztói- vagy szakmai kapcsolatairól, esetleg civil és kormányzati együttműködéseiről, netán a szervezet belső rendszerének kommunikációs dinamizálásáról. A tárgy további célja, hogy képessé tegye a hallgatókat a media üzeneteinek alakítására, az esetleges krízisek kezelésére és a nyilvánossággal folytatott tudatos szervezeti kommunikáció irányítására.

Az előadások során az érdeklődők betekintést nyerhetnek a közéleti interakciókban szereplők céljaiba és eszközeibe, a politikai PR alapjaiba, a kommunikációs kampány folyamatába és változatos technikáiba, illetve a brandépítésben rejlő stratégiai és taktikai lehetőségekbe.  A szemináriumok célja, hogy mindazt az ismeretanyagot, amelyre a hallgatók az előadások keretén belül szert tettek, egyéni, illetve kiscsoportos feladatok elvégzésével, - gyakran vendégelőadók és piacvezető szakemberek tolmácsolásában - átültethessék a gyakorlatba. A szemináriumon a hallgatók a válságok megelőzésének menedzsment módszereivel, illetve a hírnévmenedzsment cégértéknövelő szerepével is megismerkedhetnek, miközben kritikai érzékük és médiatudatosságuk fejlesztésével saját kutatási területükön is haladhatnak.

A kurzus előadásai során tárgyalt főbb témakörök

  1. Bevezetés a közéleti kommunikációba. (P.D.G.)
  2. A politikai kommunikáció története, fogalma, rendszere és modelljei. A közvélemény és a diskurzus fogalma (P.D.G.)
  3. A politikai nyelv, a politikai tudás, mint retorika. Hatalom és nyelv összefüggései. A politika szimbolikus dimenziói. (P.D.G.)
  4. Média, piac és politikai monopólium. A közéleti szereplők kommunikációja. Demokrácia és mediatizáltság. Politikai valóság a közszolgálatiságban. (P.D.G.)
  5. Választási kommunikáció, választási marketing. Kommunikációs kampánytervezés a közéletben. (P.D.G.)
  6. A politikai kommunikáció kutatása. Tartalomelemzés, társalgáselemzés, diskurzuselemzés. (P.D.G.)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

  1. Első negyedéves zárthelyi. Bevezetés a válságkommunikációba: a Public Relations szerepe az intézmények külső kommunikációjában.(P.D.G.)
  2. Válságkommunikációs alapok: a jó válságkommunikáció tétjei. (Tanács János)
  3. A válságkommunikáció szervezeti feltételei. A válságkommunikációs terv kidolgozásának első lépései. (Illés Zsófia)
  4. Jó és rossz válságkommunikációs gyakorlatok: A vörösiszap katasztrófa (Szabó Krisztina), a március 15-i havazás (Elek Nikolett) és a Gyermekrák Alapítvány válságkommunikációja. (P.D.G.)
  5. Az első órák szerepe: kríziskommunikáció az első 48 órában. (Bőhm Kornél)
  6. Érzelmek és hibák a válságkommunikációs közleményekben. (Vas Dóra) A krízis utóélete a digitális térben: hogyan szabaduljunk meg a rossz hírektől? (Vas Dóra) Kapcsolattartás a médiával krízis esetén: a válságkommunikációs sajtóközlemény-írás alapjai a gyakorlatban. (P.D.G.) 
  7. Második negyedéves zárthelyi, összefoglalás. (P.D.G.)
Követelmények: 

Kötelező irodalom:

  • Anthonissen, Peter Frans: Kríziskommunikáció, Budapest: HVG, 2009.
  • Bajomi Lázár Péter: A politika mediatizálódása és a média politizálódása in Médiakutató, 2005.
  • Bajomi Lázár Péter: Manipulál-e a média? in Médiakutató, 2006.
  • Bajomi Lázár Péter: Média, hatalom. A Médiaimperializmus tézise in Médiakutató, 2011.
  • Barlai Róbert-Kővágó György: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció. Századvég Kiadó, Budapest, 2004. 307-333. old.
  • Bőhm Kornél: Szó, szó, szó - de a veleje? Szómágia használata a közbeszédben és a kríziskommunikációban in Jel-Kép 2015/2. szám, ISSN 0209-584X. 85-96. o.
  • Bridgeman, R., 2009, A kríziskommunikáció és az internet. In Anthonissen, P.F. (szerk.), Kríziskommunikáció Budapest: HVG.
  • Brown, R., 2009, Public Relations and the Social Web. How to use Social Media and Web 2.0 in communications. London: Kogan Page.
  • Bruce I. Newman: Politikai marketing mint kampánystratégia. Bagolyvár Könyvkiadó, Bp. 2000.
  • D. G. Pintér, Public Self-Demolition in Practise: The Conclusions of the Crisis Communication of the Children Cancer Foundation from the Perspective of Public Relations. Period. Polytech. Soc. Man. Sci., (24)1, 41-51, 2016. DOI: 10.3311/PPso.8472
  • Dubai Lászlóné: Hiteles kommunikáció katasztrófahelyzetben. In: Farkas Éva-Meruk József (szerk.), Közigazgatási kommunikáció Magyarországon 2007. PTE FEEK, Budapest, 2008. 95-116. old.
  • Fekete Ferenc – Sándor Imre, 1997, Válságkezelés és Kríziskommunikáció, Budapest: Budapesti Közgadaságtudományi Egyetem, Marketing Tanszék
  • Grünczeisz Kata: Gátszakadás: A vörösiszap-katasztrófa tanulságai - A hatóságok és a MAL Zrt. válságstratégiájának elemzése az első közlemények és újságcikkek tükrében in Jel-Kép 2015/2. szám, ISSN 0209-584X. 45-60. o.
  •  Illés Zsófia: Válságos érvelés - Az érvelési sémák szerepe a válságkommunikációban in Jel-Kép 2015/2. szám, ISSN 0209-584X. 15-24. o.
  • Keane, John: Média és demokrácia. Helikon Kiadó, 1999.
  • Kiss Balázs (szerk.) (2000): Politikai kommunikáció. Budapest: Rejtjel Kiadó
  • Levy, Ronald N., Your Coming Crisis: How to Triumph, Public Relations Quarterly 51, no. 2 (Június 2006): 26-28. Business Source Premier, EBSCOhost (hozzáférés:  2012.04.19.).
  • Mazzoleni, Gianpietro (2002): Politikai kommunikáció. Budapest: Osiris.
  • Merkovity Norbert (2011) A politikai közlésfolyam új kora. Politikai kommunikáció a hagyományos és az új kommunikációs technológiák korában. Ph.D. disszertáció. Szegedi Tudományegyetem. Államés Jogtudományi Kar. Doktori Iskola. Kézirat.
  • Mihályffy Zsuzsanna (2009): Politikai kampánykommunikáció elméletben és gyakorlatban. Budapest: L’Harmattan.
  • Neuman Péter: Dávid, Góliát és a krízismenedzsment - Ha túl jók a hírek, nem árt óvatosnak lenni - ingatlanpiaci esettanulmány in Jel-Kép 2015/2. szám, ISSN 0209-584X. 61-72. o.
  • Noszkay Erzsébet, 2000, A válságmenedzsment és hazai gyakorlata, Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vezető- és Továbbképző Intézet, Budapest.
  • Nyárádi Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I. Perfekt
  • Pintér Dániel Gergő: Nyilvános önmegsemmisítés a gyakorlatban - A Gyermekrák Alapítvány válságkommunikációjának PR-tanulságai in Jel-Kép 2015/2. szám, ISSN 0209-584X. 73-85. o.
  • Szabó Krisztina: A szavak hatalma - A 2010-es vörösiszap-katasztrófa az üzenet-befogadási folyamatok szemszögéből in Jel-Kép 2015/2. szám, ISSN 0209-584X. 25-44. o.
  • Szabó Márton: Politikai tudáselméleltek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Universitas, Bp., 1998.
  • Szeles Péter: Public relations a gyakorlatban Geomédia Szakkönyvek, Budapest, 1999.
  • Tanács János - Zemplén Gábor: Válság, kommunikáció, érvelés - Kríziskommunikáció argumentáció-elméleti nézőpontból in Jel-Kép 2015/2. szám, ISSN 0209-584X. 1-14. o.

Ajánlott irodalom:

  • Bíró Nagy András: A magyar miniszerelnökjelölti viták a változás útján. Politkatudományi Szemle 2006. 23. sz. 5371.o.
  • Bruce I. Newman: A politika tömegmarketingje. Demokrácia a gyártott imázsok korában.Bagolyvár Könyvkiadó, Bp. 2000.
  • David L. Surges: Communicating Throught Crisis – A Strategy for Organizational Survival, University of Texas-Pan American
  • Dr. Barlai Róbert-Kővágó György: Válság–(katasztrófa) kommunikáció. Petit Real Kiadó, Budapest, 1996.
  • Erikson, K. – Szeles, Péter (1997): A sajtókapcsolat, könyv a publicitás stratégiájáról. Kiadó: Star PR Ügynökség Budapest.
  • Gurevitch, Michael – Coleman, Stephen – Blumler, Jay G. (2009): “Political Communication – Old and New Media Relationships”. The ANNALS of the American Academy of Political and Social Science, 625, 164–181.
  • Karácsony András (2001): „A politikai kommunikáció transzformációja”. In: Nyíri Kristóf(szerk.): Mobil információs társadalom. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 23–30.
  • Kiss Balázs – Boda Zsolt (2005): Politika az interneten. Budapest: Századvég Kiadó.
  • Kiss Balázs—Boda Zsolt: Politika az interneten. Századvég Kiadó, Bp., 2005.
  • Kitta Gergely: Miért kellenek poliblogok? Az internetes napló és a politikai kommunikációhálózatelméleti összefüggései. Politkatudományi Szemle 2007/4. sz. 71-89.o.
  • Németh Márta (1998): A public relations elmélete. Külkereskedelmi Főiskola Budapest.
  • Szabó Gabriella-Mihályffy Zsuzsa: Politikai kommunikáció az interneten. Politikatudományi Szemle 2009/2. sz. 81-102.o.
  • Török Gábor (2005): A politikai napirend. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • Kathleen Fearn – Banks (1996): Crisiscommunications, a casebook approach Lawrence Erlbaum Associetes Publishers, Mahwah, New Jersey.
  • Rácz Gábor (1996): Nagyvállalati krízislehetőségek és válságkezelési stratégiák a magyar dohányiparban, doktori értekezés, BKE Budapest.
  • Válság- (katasztrófa) kommunikáció. (1966) Tanulmányok és szemelvények. Petit Real Könyvkiadó, Budapest.

A kurzus teljesítésének feltételei:

  • Hármat nem meghaladó hiányzás, aktív órai részvétel.
  • 2 db zárthelyi dolgozat. Időpontjai: április 7., május 19.
    • A zárthelyik mindegyikének legalább elégséges szintű teljesítése szükséges feltétele a jegy megszerzésének. A 2 db zárthelyi a végső jegyben 70%-os súllyal szerepel.
  • Év végi beadandó elemzés a kötelező és ajánlott szakirodalom felhasználásával 30 pont értékben. Leadási határidő: május 15. 24:00.

Választható témák:

  1. Tanulmányozza a pártok 2014-es országgyűlési választási kampányainak médiaeseményeit! Válasszon ki közülük egy pártot, és elemezze kommunikációs kampányát, különös tekintettel az új socialmedia technológiák felhasználására!
  2. Kommunikációs szempontból elemezze a 2015-ös migráns krízis egészét vagy egy meghatározó szereplőjét!
  3. Mutassa be és elemezze bármely közéleti szereplő blogját és médiacsatornáit! Foglalja össze fejlesztésre irányuló javaslatait!
  4. Mutassa be és elemezze bármely tudományos intézmény vagy civil szervezet Public Relations tevékenységét! Foglalja össze fejlesztésre irányuló javaslatait!
  5. Mutassa be és elemezze bármely szervezet vagy brand válságkommunikációját!
  6. Bármely előre leegyeztetett, elemzésre alkalmas, nemzetközi vagy hazai közéleti téma.

Formai követelmények:

  • 6-8 oldal (20000 karakter szóköz nélkül)
  • 12es betűméret, 1,5-es sortávolsággal
  • Figyelem: pontos jegyzetapparátus és a felhasznált internetes irodalom megjelölése nélkül a dolgozatot nem áll módomban elfogadni!
  • A 30 gyakorlati pont 50%-ának (minimum 15 pont) megszerzése szükséges.
  • A beadandó nem pótolható és nem javítható.

Pótlási lehetőségek (száma, időpontja): május 26.

  • A zárthelyik pótlására vagy javítására a pótlási héten van lehetőség. Pótlásra az jogosult, aki a két zárthelyiből legalább egyet elsőre és legalább elégségesre teljesít. Egy zárthelyi maximum egyszer pótolható, és összesen 1 db pótlási alkalom kerül kiírásra.
  • Pluszpont szerzési lehetőség:
  • A kurzus tematikájában a Média 2.0 szakmai blogon megjelent publikáció valamilyen aktuális közéleti témában maximum 10 pont értékben.

A beadandó elemzés értékelési szempontjai:

  • A dolgozatban vizsgált kérdés pontos és világos ismertetése.
  • A felhasznált szakirodalom, forrásanyag terjedelme, minősége, relevanciája, feldolgozottsága.
  • A dolgozat felépítése, szerkezete, áttekinthetősége.
  • A gondolatmenet és az állítások világossága, az érvelés minősége, kreativitása, a fogalmak pontos, tisztázott és konzisztens használata.
  • A téma feldolgozásának minősége, az elemzés kivitelezése
  • A szerző önálló gondolatainak, következtetéseinek megalapozottsága, kritikai szemlélet, a kritikai észrevételek alátámasztása és megalapozottsága.
  • Az elért eredmények ismertetése, az eredmények újszerűsége, elméleti és / vagy gyakorlati jelentősége,
  • A dolgozat stílusa, nyelvi igényessége.
  • Az akadémia normák (forráshasználat, idézés, hivatkozás, bibliográfia stb.) következetes betartása.

A félévközi jegy kiszámításának módja:

  • 86-100%: jeles
  • 70-85%: jó
  • 56-69%: közepes
  • 40-55%: elégséges
  • 0-39%: elégtelen.