Reprezentációelméletek (2015-16-I szerda 12:15-15:45)

Reprezentációelméletek (KommMédia)

A kurzus célja a megismerés legfontosabb megközelítési módjainak - konceptuális-logikai, társas, naturalizált -, formáinak és elméleteinek bemutatása és ezek kapcsolása elméleti és gyakorlati problémákhoz.

Az integrált megközelítés a megismerést és a tudást az ismeretelmélet, a tudományfilozófia, tudássszociológia és a kognitív pszichológia eredményeit felhasználva vizsgálja; kiemeli az e területek módszereiben és szemléletében rejlő különbségeket és korlátokat.

Az órák a reprezentáció-elméleteket példákon keresztül vizsgálják és hangsúlyt helyeznek az eltérő elemzési és értelmezési lehetőségek bemutatására.

2015-16-I Reprezentációelméletek

Részletes leírás: 

A kurzus során tárgyalt főbb témakörök

Sokszínűség és egyediség. Egyéni és közösségi reprezentációk. Kultúra és civilizáció. A reprezentációk sokfélesége. Analóg-szimbolikus. Mentális kép, mentális térkép, séma, forgatókönyv. Játszmák, beszédaktusok, homlokzat.

Megismerés és reprezentáció. Gondolkodás és nyelv, a nyelvi reprezentáció. Észlelés és értelmezés. Érzékelés, észlelés, felismerés, top-down, bottom-up feldolgozás, leképezés és konstrukció. Az érzéki modalitások reprezentatív funkciói.

Reprezentáció-terjedési modellek. Mémek és epidemiológia. Jelentésváltozás, értelmezés, értékelés. Megismerés, gondolkodás, nyelvi reprezentáció. Mentális kép, térkép, séma, forgatókönyv.

Egészség és betegség. Énreprezentáció és önreprezentáció. Testkép-emberkép-társadalomkép. Hatalom és szimbólum. Jó és rossz. Figyelem és fegyelem. Panoptikum és cctv. Stressz és disztressz.

Tévedés, igazolás, megalapozás, koherencia, holizmus. Tudományos modellalkotás céljai, objektumai és módszerei. Mérés és kísérlet szerepe a tudományos reprezentációban. Tanulás és tudás. Fejlődés, visszafejlődés és cirkularitás. Morfológia és struktúra. Gondolkodás, reprezentáció és intencionalitás. Tudományos reprezentációk.

Vallás, hit, élmény. A művészeti reprezentáció típusai. Művészet, szórakozás, munka. Feladatok, vágyak és kielégülés A kulturális különbségek reprezentációk funkciói. A szociális reprezentáció típusai. A szubkultúrák nyelvi, viselkedési, öltözködési reprezentációi.

Szakértőiség és reprezentáció. Episztémikus függés, tudástranszfer és popularizáció. Jelentésváltozás, inkommenzurabilitás. Értés és értékelés.

 

 

 

Követelmények: 

A félévi jegy komponensei: 

Írásbeli vizsgadolgozat - 50%

Félévközi feladatok - 50 %

Értékelés:

85-100%   jeles

71-84%:   jó

60-70%:   közepes

45-59%:   elégséges

0-45%:   elégtelen

Értékelési szempontok

A kurzus értékelése a szorgalmi időszakban benyújtott félévközi feladatok, az órai munka, és a félév végi elemző dolgozat alapján történik. A félévközi feladatok lehetnek egyéniek vagy csoportosak, és típusok változhat, lehet például kötelező (szak)irodalom feldolgozása ill. ennek számonkérése, recenziók, gyakorlati feladatok, órai számonkérések (20%-nál kisebb súly a jegyben és 30 percnél rövidebb időben), prezentációk, elemzések, beszámolók, nyilvános szereplésekre való felkészülés.

Szakirodalom:

BME FTT: Reprezentációelméletek, elektronikus jegyzet (letölthető alább).

van Fraassen, B.: Scientific representation: paradoxes of perspective, Oxford 2008.

László J.: A szociális reprezentáció járványtana, Replika 41-42 (2000 nov.)

Bloor, D.: Kollektív reprezentációk, in Fehér-Békés: Tudásszociológia szöveggyűjtemény, Typotex 1995.

Béres-Horányi: Társadalmi kommunikáció, Osiris, 2001.

Durkheim, E.: A társadalmi tények magyarázatához, Gondolat 1978.

Laki János: Tudományfilozófia szöveggyűjtemény, Osiris 1998.

Gombrich, E.: Művészet és illúzió, Gondolat 1972.

Kuhn, T.: A tudományos forradalmak szerkezete, Osiris 1984.

Polányi M.: Logika és pszichológia, in: Polányi M. Filozófiai írások, Atlantisz 1992.

Forrai-Szegedi: Tudományfilozófia szöveggyűjtemény, Áron Kiadó 1999.

Neisser, U.: Megismerés és valóság, Gondolat 1984.

Kutrovátz-Láng-Zemplén: A tudomány határai, Typotex 2008.

Pléh Cs.: Bevezetés a megismeréstudományba, Typotex 1998.