Érvelési és elemzési módszerek (2014-15-I kedd 08:15-11:45)

Érvelés és elemzési módszerek (KommMédia)

A tárgy célja, hogy a hallgatók magas szinten elsajátítsák az argumentáció-elméleti és (formális és informális) logikai elemzési eszközök használatát, és képesek legyenek ezeket tudatosan alkalmazni szóbeli és írásbeli kommunikációjuk során. Az elemzési képességek fejlesztése mellett kiemelt figyelmet fordítunk az érveléstervezési módszerekre és az érvelési gyakorlat növelésére. Tanulmányozzuk azokat a komplex kommunikációs helyzeteket, amelyek érvelések stratégiai integrálását igénylik.

2014-15-I Érvelés és elemzési módszerek FG

Részletes leírás: 

A tárgy célja, hogy a hallgatók magas szinten elsajátítsák az argumentáció-elméleti és (formális és informális) logikai elemzési eszközök használatát, és képesek legyenek ezeket tudatosan alkalmazni szóbeli és írásbeli kommunikációjuk során. Az elemzési képességek fejlesztése mellett kiemelt figyelmet fordítunk az érveléstervezési módszerekre és az érvelési gyakorlat növelésére. Tanulmányozzuk azokat a komplex kommunikációs helyzeteket, amelyek érvelések stratégiai integrálását igénylik.

1. Bevezetés

Az érvelés fogalma. Az érvelés határesetei. Érvelési szerkezetű nem érvek. A viták típusai. Az érvelés funkciói különböző típusú vitákban. Az érvelés különféle megközelítései. Normatív vs. deskriptív. Kontextuális vs. nem-kontextuális. Logika, retorika, dialektika.

2.  A kritikus vita forgatókönyve

A kritikus vita szakaszai. Bizonyításkényszer. Az érvek támadásának módjai. Az elkötelezettség szabályai. A pragmadialektika modell tíz szabályai. A beszédaktusok fogalma és a beszédaktusok típusai. A beszédaktus-típusok előfordulása a vita különböző szakaszaiban.

3. Érvelések rekonstrukciója I

A rekonstrukció lépései: premisszák és konklúziók azonosítása, nyelvi egyszerűsítés, az érv kiegészítése, összerakása, ábrázolása diagramon. Az alapvető érvelési szerkezetek: kapcsolt premisszák, alárendelt érvelés, többszörös érvelés, koordinált érvelés.

4. Érvelések rekonstrukciója II

A kimondatlan premisszák és konklúziók azonosítása. Társalgási implikatúrák. A jóindulat elve. A Toulmin-modell.

5. Deduktív érvek I

Deduktív vs. induktív érvek. A deduktív érvényesség fogalma. Logikai forma. A kijelentéslogika alapjai. A kijelentéslogika logikai kötőszavai, és viszonyuk a természetes nyelvi kötőszavakhoz.

6. Deduktív érvek II

Kijelentéslogika: az igazságtáblázatok módszere. Természetes nyelvi következtetések lefordítása a kijelentéslogikába, és érvényességük eldöntése. Ellentmondás és logikai igazság. Bevezetés a kategorikus szillogizmusokba. Kategorikus állítás, kategorikus szillogizmus, logikai forma a kategorikus szillogizmusoknál.

7. Deduktív érvek III, Induktív érvek I

Természetes nyelvi következtetések lefordítása kategorikus szillogizmusokba. A kategorikus szillogizmusok ellenőrzése Venn-diagramokkal. Egzisztenciális elkötelezettség. A logikai négyszög. Az induktív érvek értékelésének fő szempontjai.

8. Induktív érvek II

Az induktív érvek klasszikus típusai. Induktív általánosítás. Analogikus érvek. Oksági érvek és a Mill-szabályok. Abduktív érvek és a magyarázatok értékelése.

9. Induktív érvek III

Általános keret az induktív érvek elemzéséhez: érvelési sémák és kritikai kérdések. Vélelmezés és megdönthetőség. A leggyakoribb érvelési sémák.

10. Retorikai alapfogalmak

Klasszikus és modern retorika. Az érvelő személye mint meggyőzési eszköz (éthosz).A hallgatóság érzelmei mint meggyőzési eszközök (páthosz). Az érvelés elrendezése, mint meggyőzési eszköz. A klasszikus elrendezés. Toposzok.

11. Fallációk I

A leggyakoribb fallációk („érvelési hibák”). A falláció klasszikus értelmezése és annak nehézségei. A fallációk pragmadialektikai elemzése.

12. Fallációk II

A fallációk azonosításának nehézségei. A kontextus és a dialógustípus szerepe. Fallációk és kritikai kérdések.

13. Kérdések

Kérdések mint argumentatív eszközök. A kérdések előfeltevései. Kérdések mint információszerzési eszközök. Jó és rossz kérdések. A kérdőívek összeállításának szempontjai, és a gyakori hibák.

Kötelező irodalom: 

Eemeren, van H. F. – Grootendorst, R. – Henkemans, F. S.: Argumentation: Analysis, Evaluation, Presentation, Mahwah, New Jersey/ London: Elrbaum, 2002.

Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége, 2. kiadás, Budapest: Typotex, 2007.

Walton, Douglas: Fundamentals of Critical Argumentation, Cambridge: Cambridge University Press, 2006.

Ajánlott irodalom:

Eemeren, van H. F. – Grootendorst, R. – Henkemans, F. S., szerk.: Fundamentals of Argumentation Theory,  Mahwah, New Jersey: Elrbaum, 1996.

Követelmények: 

4 zárthelyi dolgozat. Időpontjuk: szeptember 30., október 21., november 18., december 9. Javításuk és pótlásuk a pótlási héten. A pótlás feltétele legalább két minimum elégséges zárthelyi.

Házi feladatok. Beadási idejük mindig a megadott óra kezdete. Nem pótolhatók és nem javíthatók, értékelésük a hallgató számára legkedvezőbb (lefelé kerekített) kétharmad alapján történik.

A kurzus teljesítésének feltételei

Legalább elégséges az összes zárthelyi dolgozaton. A zárthelyikért beszámításra kerülő pontszám (a megszerezhető pontszám kétharmada) 40%-ának megszerzése.

Osztályozás

A zárthelyik 80%, a házi feladatok 20% súllyal szerepelnek az osztályzatban. Az órákon nyújtott teljesítmény max. 10%-kal javíthat az írásos munkák összesített eredményén. Pluszpontok szerezhetők órai munkával és szorgalmi feladatokkal.

85-100 %: jeles

70-84 %: jó

55-69 %: közepes

40-54 %: elégséges

0-39 %: elégtelen

Zh eredmények: 
Az órák friss hírei: 

A Mérő-Tomcat videó linkje: https://www.youtube.com/watch?v=Me4XOVpATos

Link Iványi Gábor beszédéhez: https://www.youtube.com/watch?v=mC9TqYo6jug