Érvelési és elemzési módszerek (2013-14-I kedd 08:15-11:45)

Érvelés és elemzési módszerek (KommMédia)

A tárgy célja, hogy a hallgatók magas szinten elsajátítsák az argumentáció-elméleti és (formális és informális) logikai elemzési eszközök használatát, és képesek legyenek ezeket tudatosan alkalmazni szóbeli és írásbeli kommunikációjuk során. Az elemzési képességek fejlesztése mellett kiemelt figyelmet fordítunk az érveléstervezési módszerekre és az érvelési gyakorlat növelésére. Tanulmányozzuk azokat a komplex kommunikációs helyzeteket, amelyek érvelések stratégiai integrálását igénylik.

2013-14-I Érvelés és elemzési módszerek ZG

Részletes leírás: 

A tárgy célja, hogy a hallgatók magas szinten elsajátítsák az argumentáció-elméleti és (formális és informális) logikai elemzési eszközök használatát, és képesek legyenek ezeket tudatosan alkalmazni szóbeli és írásbeli kommunikációjuk során. Az elemzési képességek fejlesztése mellett kiemelt figyelmet fordítunk az érveléstervezési módszerekre és az érvelési gyakorlat növelésére. Tanulmányozzuk azokat a komplex kommunikációs helyzeteket, amelyek érvelések stratégiai integrálását igénylik.

1. Érvelés és vita

Az érvelés fogalma. Az érvelés határesetei. Érvelési szerkezetű nem érvek. A viták típusai. Az érvelés funkciói különböző típusú viták. Az érvelés különféle megközelítései. Normatív vs. deskriptív. Kontextuális vs. nem-kontextuális. Logika, retorika, dialektika.

2. A racionális vita koreográfiája és szabályai

A vita forgatókönyve: a pragmadialektikai modell. Beszédaktus-elmélet és a vitaszakaszai. Szerepek a vitákban, a résztvevők feladatai. A rosszul sikerült viták, a kudarcok okai. A modell korlátai

3. Az egyedi érvek

Érv mint folyamat: Toulmin modellje. Érv mint struktúra: logikai megközelítések. Deduktív és induktív érvek elhatárolása. Mező-függő vs. általános értékelés.

4. Az érvelés rekonstrukciója I

A nem-argumentatív elemek kiszűrése, az érvek azonosítása. A konklúziók és a premisszák felismerése, árulkodó lexikai elemek és performatívumok. Érvelési szerkezetek: független, konvergens és hierarchikus szerkezetek. A szerkezetek ábrázolása diagramokkal. Az ábrázolás korlátai.

5.Az érvelés rekonstrukciója II

Implicit premisszák és konklúziók azonosítása. Grice kommunikációs maximái. Rekonstrukciós műveletek: explikálás, átfogalmazás, átrendezés. A rekonstrukció folyamata és dilemmái: hermeneutikai kör, jóindulat elve, szándékolt érv és tulajdonított érv.

6 A formális logika módszerei a deduktív érvek értékelésére

Deduktív érvényesség mint formális érvényesség. Érvényes formális sémák. A logika formális nyelvére fordítás nehézségei. Rivális elképzelések a formális logika hasznáról a hétköznapi érvek elemzésében.

7. A nem-deduktív érvek típusai

Perelman és Olbrechts-Tyteca új retorikája. Kiindulópontok aszerint, hogy a vita tárgya a valóságos vagy a kívánatos. Univerzális és partikuláris közönség. Érvelési sémák: asszociációs és disszociációs sémák, ezek finomabb felbontása. Az új retorika korlátai

8. Nem-deduktív érvek jellemzése és értékelése az informális logika eszközeivel

Induktív és statisztikus általánosítások. Oksági érvek. Analogikus érvek. Az egyes érvtípusok kapcsolódó hibák (elsietett általánosítás, post hoc hibák, csúszós lejtő, félrevezető analógiák).

9. Klasszikus fallatiok mint a vita szabályainak megsértései

Pl. körforgás, a bizonyítás terhének áthárítása, szalmabábú, személyeskedés, túl sokat állító kérdés, bunkó érv, érzelmekre apellálása.

10. Alapos érvek kidolgozása

Oksági viszonyt megalapozó érvelés. Értékelést megalapozó érvelés. Érvelés valamilyen javaslat mellett.

11. Retorikai témák I

Klasszikus és modern retorika. Az érvelő személye mint meggyőzési eszköz (éthosz).A hallgatóság érzelmei mint meggyőzési eszközök (páthosz)

12. Retorikai témák II

Az érvelés elrendezése, mint meggyőzési eszköz. A klasszikus elrendezés. A tudományos publikációk szerkezete.

13. Retorikai témák III

A nyilvános beszéd felépítése a témától függően.

 

Kötelező irodalom: 

Eemeren, van H. F. – Grootendorst, R. – Henkemans, F. S.: Argumentation: Analysis, Evaluation, Presentation, Mahwah, New Jersey/ London: Elrbaum, 2002.

Eemeren, van H. F. – Grootendorst, R. – Henkemans, F. S., szerk.: Fundamentals of Argumentation Theory,  Mahwah, New Jersey: Elrbaum, 1996.

Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége, 2. kiadás, Budapest: Typotex, 2007.

Követelmények: 

4 zárthelyi dolgozat. Időpontjuk: október 1., október 22., november 19. és december 10.  Javításuk és pótlásuk a pótlási héten. A pótlás feltétele legalább két minimum elégséges zárthelyi.

Házi feladatok. Beadási idejük mindig a megadott óra kezdete. Nem pótolhatók és nem javíthatók, értékelésük a hallgató számára legkedvezőbb (lefelé kerekített) kétharmad alapján történik.

A kurzus teljesítésének feltételei

Legalább elégséges az összes zárthelyi dolgozaton. A rövid zárthelyikért beszámításra kerülő pontszám (a megszerezhető pontszám kétharmada) 40%-ának megszerzése.

Osztályozás

A zárthelyik 80%, a házi feladatok 20% súllyal szerepelnek az osztályzatban. Az órákon nyújtott teljesítmény max. 10%-kal javíthat az írásos munkák összesített eredményén.

85-100 %: jeles

70-84 %: jó

55-69 %: közepes

40-54 %: elégséges

0-39 %: elégtelen