Kutatásmódszertan (2012-13-II csütörtök 14:15-15:45)

Kutatásmódszertan (mérnök)

Életünkben számtalan fontos kérdéssel szembesülünk. Milyen szakra jelentkezzek? Hogyan válasszam ki a páromat? Melyek az univerzum, a makroökonómia vagy a (gép / szoftver / vegyipari folyamat) tervezés alaptörvényei? Szerencsére a környezetünk számtalan választ kínál - megkérdezhetjük a szüleinket és barátainkat, hihetünk a tanárainknak, a józan eszünknek vagy az üveggömbnek. De mit tehetünk, ha a lehető legjobb választ szeretnénk? Mik a tudásszerzés lehetséges módszerei és korlátai? Mi az, amit biztosan tudhatunk és hogyan?

A Kutatásmódszertan kurzus célja, hogy a hallgatókban kritikus szemléletet alakítson ki ismereteikkel szemben, legyenek azok akár saját következtetésük, akár mások közlésének eredményei. A hallgatók megismerhetik a különböző karokon jellemző gondolkodásmódokat és a saját területük sajátosságait a tudomány fejlődését meghatározó elméletek és könnyen érthető példák segítségével. A megszerzett tudás kulcsfontosságú a kutatói és K+F karrier során, de nagyon hasznos a szakmai- és a magánéletben is.

2012-13-II Kutatásmódszertan

Részletes leírás: 

A kurzus célja, hogy a hallgatók tudatos viszonyt alakítsanak ki saját tudományterületük fogalmi és módszertani eszközeivel. A kurzusban a tudományos megismerés alapvető jellemzőit és a kutatás legfontosabb módszertani normáit tárgyaljuk. Elemezzük a tudományos gondolkodás fogalmi alapjait (mit értünk tudás alatt, mi az oksági viszony, mi a természeti törvény), valamint megvizsgáljuk a megismerés folyamatának fázisait (tapasztalás, hipotézis- és elméletalkotás). A kutatási módszerek közül tárgyaljuk a kísérlet, a mérés, a kvantifikáció és a hipotézis-ellenőrzés (bizonyítás és cáfolás) problémáit, a matematika szerepét a természettudományokban. Megvizsgáljuk, mikor tekinthetünk egy elméletet bizonyítottnak, avagy megcáfoltnak, és hogy milyen vizsgálati eredmények támasztanak alá egy adott elméletet. A kurzus folyamán történeti és kortárs példákkal illusztráljuk, hogy a tudomány működése során hogyan valósulnak meg a bemutatott módszertani szabályok.

Követelmények: 

A tárgynak két-, három- és ötkredites formája is létezik.

 

A kétkredites tárgy (BMEGT41A002) felvétele esetén a félévközi jegy megszerzésének feltétele mindkét zárthelyi dolgozat legalább elégséges teljesítése.

Ha legalább az egyik zárthelyi dolgozat eredménye legalább elégséges, akkor a pótlási héten bármelyik dolgozat eredménye pótolható vagy javítható. A pótlási héten írt dolgozat eredménye a korábbi eredményeket nem rontja.

Vizsgaidőpontot NEM kell felvenni, kivéve annak, aki a megszerzett félévközi jegyét vizsgán szeretné javítani, de ez már IV/UV-nek számít. Az IV-n olyan számonkérés lesz, ami a teljes anyagot lefedi, tehát hiába sikerült az egyik ZH, akkor sem elég csak az anyag másik feléből készülni.

 

A háromkredites tárgy (BMEGT41A004) felvétele esetén a vizsgajegy megszerzésének feltétele mindkét zárthelyi dolgozat legalább elégséges teljesítése, vagy legalább az egyik teljesítése és egy vizsga megírása a vizsgaidőszakban. A háromkredites formát teljesítőknek a félév során olvasmányokat adunk ki, amelyekre a 2. ZH-n, illetve a vizsgán szöveges-kifejtős formában rákérdezünk.

Ha legalább az egyik zárthelyi dolgozat eredménye legalább elégséges, akkor a pótlási héten bármelyik dolgozat eredménye pótolható vagy javítható. A pótlási héten írt dolgozat eredménye a korábbi eredményeket nem rontja.

A vizsgajegy megszerzéséhez fel kell venni egy vizsgaidőpontot.

Az aláírás megszerzésének feltétele az egyik félévközi ZH legalább elégséges teljesítése.

 

Az ötkredites tárgy (BMEGT41A015) teljesítésének feltétele a háromkredites tárgy feltételeinek teljesítése, továbbá egy szóbeli vizsga a teljes félév anyagából.

 

Olvasmányok

Francis Bacon: Novum Organum. I-től XLIV-ig

  • Melyik két utat járhatja Bacon szerint a tudományos kutatás, és mi ezek viszonya a tapasztalathoz és a felfedezésekhez?
  • Mit nevez Bacon a törzs és a piac ködképeinek? Írj egy-egy példát ezekre!
  • Mit nevez Bacon a barlang és a színpad ködképeinek? Írj egy-egy példát ezekre!

David Hume: Értekezés az emberi értelemről. III. rész 2. szakasz. A valószínűségről, valamint az ok és az okozat ideájáról.

  • Miben egyezik meg és miben különbözik Hume szerint az azonosság és a térbeli és időbeli helyzet az oksági kapcsolattól?
  • Melyik három reláció lényeges Hume szerint az ok-okozati kapcsolathoz? Írj egy-egy problémát ezekkel kapcsolatban?

Paul Feyerabend: A szakember vigasztalása. 1-7. szakasz

  • Mi a hasonlóság és mi a különbség Feyerabend szerint a szervezett bűnözés és a tudomány között?
  • Mit jelent a proliferáció elve, és hogyan segíti a tudomány fejlődését?
  • Mit jelent az állhatatosság elve, és miért nem akadályozza a tudomány fejlődését?

Clifford Geertz: Mély játék: Jegyzetek a bali kakasviadalról.

  • Milyen esélyek, tétek és motivációk jellemzik a mély játszmát és a laposabb harcokat a bali kakasviadalok esetén?
  • Mi támasztja alá, hogy a bali kakasviadal a státuskapcsolatok dramatizálásáról szól? Sorolj fel három etnográfiai megfigyelést!
  • Mi a hasonlóság és a különbség a bali szigetiek hétköznapi élete és a kakasviadalok között a konfliktusokhoz való viszonyulás és az időbeli folytonosság tekintetében?

Charles Darwin: A fajok eredete, bevezetés.

  • Milyen módszertant követ Darwin?
  • Milyen adatokat tart fontosnak Darwin elmélete megalapozása/kritikája szempontjából?
  • Mennyire biztos Darwin a saját elmélete helyességében?

Latour: Három kicsi dínó

  • Minek a metaforája Reálszaurusz, Szcientoszaurusz, és a köztük lévő leszármazási viszony?
  • Minek hatására változik a Reálszaurusz és Szcientoszeurusz közötti leszármazási viszony?
  • Mi a viszony Popszaurusz és Reálszaurusz, illetve Popszaurusz és Szcientoszaurusz között?