Kutatásmódszertan (2011-12-I kedd 14:15-15:45)

Kutatásmódszertan (mérnök)

Életünkben számtalan fontos kérdéssel szembesülünk. Milyen szakra jelentkezzek? Hogyan válasszam ki a páromat? Melyek az univerzum, a makroökonómia vagy a (gép / szoftver / vegyipari folyamat) tervezés alaptörvényei? Szerencsére a környezetünk számtalan választ kínál - megkérdezhetjük a szüleinket és barátainkat, hihetünk a tanárainknak, a józan eszünknek vagy az üveggömbnek. De mit tehetünk, ha a lehető legjobb választ szeretnénk? Mik a tudásszerzés lehetséges módszerei és korlátai? Mi az, amit biztosan tudhatunk és hogyan?

A Kutatásmódszertan kurzus célja, hogy a hallgatókban kritikus szemléletet alakítson ki ismereteikkel szemben, legyenek azok akár saját következtetésük, akár mások közlésének eredményei. A hallgatók megismerhetik a különböző karokon jellemző gondolkodásmódokat és a saját területük sajátosságait a tudomány fejlődését meghatározó elméletek és könnyen érthető példák segítségével. A megszerzett tudás kulcsfontosságú a kutatói és K+F karrier során, de nagyon hasznos a szakmai- és a magánéletben is.

2011-12-I Kutatásmódszertan

Részletes leírás: 

! Felmérés, Kérdőív: http://www.filozofia.bme.hu/kutmod_felmeres2_2011_osz/

 

A kurzus célja, hogy a hallgatók tudatos viszonyt alakítsanak ki saját tudományterületük fogalmi és módszertani eszközeivel. A kurzusban a tudományos megismerés alapvető jellemzőit és a kutatás legfontosabb módszertani normáit tárgyaljuk. Elemezzük a tudományos gondolkodás fogalmi alapjait (mit értünk tudás alatt, mi az oksági viszony, mi a természeti törvény), valamint megvizsgáljuk a megismerés folyamatának fázisait (tapasztalás, hipotézis- és elméletalkotás). A kutatási módszerek közül tárgyaljuk a kísérlet, a mérés, a kvantifikáció és a hipotézis-ellenőrzés (bizonyítás és cáfolás) problémáit, a matematika szerepét a természettudományokban. Megvizsgáljuk, mikor tekinthetünk egy elméletet bizonyítottnak, avagy megcáfoltnak, és hogy milyen vizsgálati eredmények támasztanak alá egy adott elméletet. A kurzus folyamán történeti és kortárs példákkal illusztráljuk, hogy a tudomány működése során hogyan valósulnak meg a bemutatott módszertani szabályok.

Követelmények: 

A tárgynak két-, három- és ötkredites formája is létezik.

 

A kétkredites tárgy (BMEGT41A002) felvétele esetén a félévközi jegy megszerzésének feltétele mindkét zárthelyi dolgozat legalább elégséges teljesítése.

Ha legalább az egyik zárthelyi dolgozat eredménye legalább elégséges, akkor a pótlási héten bármelyik dolgozat eredménye pótolható vagy javítható. A pótlási héten írt dolgozat eredménye a korábbi eredményeket nem rontja.

Vizsgaidőpontot NEM kell felvenni, kivéve annak, aki a megszerzett félévközi jegyét vizsgán szeretné javítani, de ez már IV/UV-nek számít. Az IV-n olyan számonkérés lesz, ami a teljes anyagot lefedi, tehát hiába sikerült az egyik ZH, akkor sem elég csak az anyag másik feléből készülni.

 

A háromkredites tárgy (BMEGT41A004) felvétele esetén a vizsgajegy megszerzésének feltétele mindkét zárthelyi dolgozat legalább elégséges teljesítése, vagy legalább az egyik teljesítése és egy vizsga megírása a vizsgaidőszakban. A háromkredites formát teljesítőknek a félév során olvasmányokat adunk ki, amelyekre a 2.ZH-n, illetve a vizsgán szöveges-kifejtős formában rákérdezünk.

Ha legalább az egyik zárthelyi dolgozat eredménye legalább elégséges, akkor a pótlási héten bármelyik dolgozat eredménye pótolható vagy javítható. A pótlási héten írt dolgozat eredménye a korábbi eredményeket nem rontja.

A vizsgajegy megszerzéséhez fel kell venni egy vizsgaidőpontot.

Az aláírás megszerzésének feltétele az egyik félévközi ZH legalább elégséges teljesítése.

 

Az ötkredites tárgy (BMEGT41A015) teljesítésének feltétele a háromkredites tárgy feltételeinek teljesítése, továbbá egy szóbeli vizsga a teljes félév anyagából.

 

 

A félév órarendje:

 

Kedd 12:15-13:45 ,14:15-15:45 (Héder) Szerda 18:00-19:30 (Héder) Csütörtök 12:15-13:45, 14:15-15:45 (Hudy
szep.6. bevezető szep.7. bevezető szep.8. bevezető
szep.13. magyarázat és megértés szep.14. magyarázat és megértés szep.15. elmarad (sportnap)
szep.20. előrejelzés szep.21. előrejelzés szep.22. magyarázat és megértés
szep.27.  indukció szep.28. indukció szep.29. előrejelzés
okt.4. holizmus és aluldetermináltság okt.5. holizmus és aluldetermináltság okt.6. indukció
okt.11. instrumentalizmus és realizmus okt.12. instrumentalizmus és realizmus okt.13. holizmus és aluldetermináltság
okt. 18. ZH1 okt.19. ZH1 okt.20. ZH1
okt. 25. okság okt. 26.okság okt. 27. instrumentalizmus és realizmus
nov.1. elmarad (mindenszentek) nov.2.kísérlet és megfigyelés nov.3.okság
nov.8. kísérlet és megfigyelés nov.9. kísérletek a társadalomtudományban nov.10. kísérlet és megfigyelés
nov.15. kísérletek a társadalomtudományban nov.16. elmarad (tdk) nov.17. kísérlet a társadalomtudományban
nov.22. modellezés és szimuláció nov.23. modellezés és szimuláció nov.24. modellezés és szimuláció
nov.29. tudományfejlődés, összefoglalás nov.30. tudományfejlődés, összefoglalás dec.1. tudományfejlődés, összefoglalás
dev.6 ZH2 dec.7. ZH2 dec.8. ZH2
    dec.15 PótZH 14.00 QAF14

 

Olvasmányok

 

Francis Bacon: Novum Organum. I-től XLIV-ig

  • Melyik két utat járhatja Bacon szerint a tudományos kutatás, és mi ezek viszonya a tapasztalathoz és a felfedezésekhez?
  • Mit nevez Bacon a törzs és a piac ködképeinek? Írj egy-egy példát ezekre!
  • Mit nevez Bacon a barlang és a színpad ködképeinek? Írj egy-egy példát ezekre!

David Hume: Értekezés az emberi értelemről. III. rész 2. szakasz. A valószínűségről, valamint az ok és az okozat ideájáról.

  • Miben egyezik meg és miben különbözik Hume szerint az azonosság és a térbeli és időbeli helyzet az oksági kapcsolattól?
  • Melyik három reláció lényeges Hume szerint az ok-okozati kapcsolathoz? Írj egy-egy problémát ezekkel kapcsolatban?

Paul Feyerabend: A szakember vígasztalása. 1-7. szakasz

  • Mi a hasonlóság és mi a különbség Feyerabend szerint a szervezett bűnözés és a tudomány között?
  • Mit jelent a proliferáció elve, és hogyan segíti a tudomány fejlődését?
  • Mit jelent az állhatatosság elve, és miért nem akadályozza a tudomány fejlődését?

Clifford Geertz: Mély játék: Jegyzetek a bali kakasviadalról.

  • Milyen esélyek, tétek és motivációk jellemzik a mély játszmát és a laposabb harcokat a bali kakasviadalok esetén?
  • Mi támasztja alá, hogy a bali kakasviadal a státuskapcsolatok dramatizálásáról szól? Sorolj fel három etnográfiai megfigyelést!
  • Mi a hasonlóság és a különbség a bali szigetiek hétköznapi élete és a kakasviadalok között a konfliktusokhoz való viszonyulás és az időbeli folytonosság tekintetében?

Charles Darwin: A fajok eredete, bevezetés.

  • Milyen módszertant követ Darwin?
  • Milyen adatokat tart fontosnak Darwin elmélete megalapozása/kritikája szempontjából?
  • Mennyire biztos Darwin a saját elmélete helyességében?

Latour: Három kicsi dínó

  • Minek a metaforája Reálszaurusz, Szcientoszaurusz, és a köztük lévő leszármazási viszony?
  • Minek hatására változik a Reálszaurusz és Szcientoszeurusz közötti leszármazási viszony?
  • Mi a viszony Popszaurusz és Reálszaurusz, illetve Popszaurusz és Szcientoszaurusz között?