Historiográfia (2010-11-I péntek 12:15-13:45 phd)

Historiográfia 1. (PhD)

A kurzus a tudománytörténet-írás specifikus problémáit, kérdéseit járja körül: mi a a történetírás és a történelem viszonya, mi mi a tudománytörténet-írás célja, relevanciája és „tanulsága” a ma számára, és melyek a gyakran elkövetett hibái. Néhány kasszikus munkán keresztül rövid betekintést ad magába a tudománytörténetbe, valamint elméleti és gyakorlati segítséget a tudománytörténeti kutatás módszertanához.

2010-11-I Historiográfia phd

Részletes leírás: 

A félév során közösen feldolgozandó szakirodalom: Helge Kragh, An Introduction to the Historiography of Science, Cambridge: Cambridge University Press, 1987 (a továbbiakban: HK)

Az ajánlott irodalmat lásd az egyes órák tematikája alatt + Vekerdi László, Tudás és tudomány, Budapest: Typotex, 1994.

 

1. Bevezetés, az óra tematikájának ismertetése és a korrektúrajelek

2. alkalom – Megjegyzések a tudománytörténeti tanulmányírás módszertanához

Tematika: A tanulmányírás technikai vonzatai, koherencia, struktúra, érvelés, hivatkozásai rendszerek, Chicago Manual of Styles

Bibliográfia

Gyurgyák János, Szerkesztők és szerzők kézikönyve, Budapest: Osiris, 1996; Umberto Eco, Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Gondolat, 1994;Kate L. Turabian, A manual for writers of term papers, theses, and dissertations, Chicago: CUP, 1996.

3-4.alkalomTudománytörténet és filozófia

Tematika: a történetírás és a történelem viszonya, az „objektivitás” problémája, mérsékelt történelmi relativizmus, a történelemírás mint történetmesélés, a történelmi szöveg mint irodalmi alkotás, a történelmi „cselekményesítés” és az igazság problémája

Bibliográfia: HK 2, 4, 5. fejezetek; R. G. Collingwood, A történelem eszméje, Budapest: Gondolat, 1987: Bevezetés: 49-62, Epilógus: 264-402; Hayden White, A történelem terhe, Budapest: Osiris, 1997, Előszó, A történelmi szöveg mint irodalmi alkotás; Georges Duby – Guy Lardreau: Párbeszéd a történelemről, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1993; Umberto Eco: „Two Models of Interpretation”, „Unlimited Semiosis and Drift” in: Limits of Interpretation, Bloomington, 1990, 8-22. old. és 23-43. old. idem: „Interpretation and History” valamint „Overinterpretating Texts” in: Interpretation and Overinterpretation, Cambridge, 1992, 23-66. old. Vekerdi, Minerva és a tudományfejlődés, vagy a modern tudományfilozófiák historiográfiai relevanciája.

5. alkalom – A jelen szerepe a tudománytörténetírásban

Tematika: egyfelől mi a tudománytörténetírás célja, mondanivalója, létértelme, relevanciája és „tanulsága” a ma számára, másfelől pedig mivel segíti és mivel terheli a jelen a történetírást, miért és mennyiben kerülendő a teleologikus „whig” történetírás, melyek az „anti-whiggism” problémái, a prezentizmus veszélyei; a tudományos témák invariancia tézise

Bibliográfia

HK 3, 9, 10. fejezet, Vekerdi: Mire jó a tudománytörténetírás, Stephen G. Brush, „Scientists as Historians” Osiris 1995.

6. alkalom – A tudománytörténet írás tárgya

Tematika: struktúra és organizációs elvek a tudománytörténetírásban, periodizáció, az egyes korszakok prioritása vagy elhanyagolása (mindennek demonstrálása a Tudományos forradalom esetén és a későközépkorral kapcsolatos kontinuitás vitán, (Duhem tudománytörténeti tézisei), egyes tudományterületek, sikeres elméletek kitüntetése, elvetélt kísérletek elhanyagolása, horizontális és vertikális történetírás

Bibliográfia

HK 8. fejezet, Volt-e tudományos forradalom?: Cohen, The Scientific Revolution; Steven Shapin, David Lindberg, „Conceptions of the Scientific Revolution from Bacon to Butterfield: A preliminary sketch” in Robert Westman and David Lindberg, eds., Reappraisals of the Scientific Revolution, Cambridge: CUP, 1990, 1-27; Crombie, Koyré, Grant, könyvei, S. Shapin The Scientific Revolution.

7. alkalom – Magyarázat a történetírásban

Tematika: Hempel modelljének történeti alkalmazása, kontrafaktuális magyarázatok, a tudománytörténet racionális rekonstrukciója, a tudásszociológia erős programjának magyarázat felfogása, 

Bibliográfia

HK 6, 7. fejezet, Carl Hempel – Paul Oppenheim, „A tudományos magyarázat logikája” valamint David Bloor, „A Tudásszociológia erős programja” in Forrai Gábor, Szegedi Péter, eds., Tudományfilozófia szöveggyűjtemény, Budapest: Áron, 1999.

8. alkalom – Megjegyzések a tudománytörténeti kutatás módszertanához

Tematika: források típusai, a források kezelése, levéltárak, kézirattárak, különféle kutatási módszerek és módszertani megközelítések, segédtudományok

Bibliográfia

HK 11-17. fejezet, Rottler Ferenc, ed. A Történelem segédtudományai.

Követelmények: 
  • aktív részvétel az órákon,
  • rövid terjedelmű, előre kijelölt szakirodalom óráról órára történő feldolgozása,
  • a félév során egy szóbeli referátum megtartása handout-tal,
  • saját kutatási témában egy három oldalas bibliográfia elkészítése,
  • a közösen feldolgozott szövegek alapján félév végi zh.