Tudomány, tudományellenesség, áltudomány (2010-11-I kedd 16:15-17:45)

Tudomány, tudományellenesség, áltudomány

Tudományos-e az asztrológia vagy a keleti orvoslás? Komolyan kell-e venni az alternatív történetírást, Dan Brown Da Vinci-kódját, a parapszichológiát vagy a kreácionizmust? Hol húzódik a határ tudomány és áltudomány között? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ az órákon.

Egy olyan korban, amikor a tudomány tekintélyét újabb és újabb irányzatok próbálják kikezdeni vagy felhasználni, az egyetemi képzések kiemelten fontos területét képezik a hallgatók felkészítésének arra, hogy tudományos kérdésekkel kapcsolatban megalapozott véleményt alakítsanak ki.

Éppen ezért a kurzus az áltudományok problémáján túl vizsgálja a megbízható és nem megbízható tudásformák közti különbséget, a tudomány, az oktatás, a társadalom és a média kapcsolatát, valamint a szakértőiség kérdését.

2010-11-I Tudomány, tudományellenesség, áltudomány

Részletes leírás: 

A tudomány határai

A kurzus nagyjából A tudomány határai című könyv fejezeteit követi.

A szerzőkkel a Magyar Narancs által készített interjú itt olvasható.

Követelmények: 

A zh-n az alábbi kérdésekből válogatunk (a keddi csoport, mivel egy órájuk elmaradt, értelemszerűen nem kap parapszichológiás kérdést):

[tudományfilozófia]

1. Hasonlíts össze két tudományfilozófiai nézetet a demarkációval kapcsolatban és érvelj erősségük/gyengeségük mellett!

2. Foglald össze röviden a Bécsi Kör / Popper / Lakatos / Feyerabend nézeteit a demarkáció problémájáról! (Válassz ki egyet!)

3. Milyen célokat szerettek volna elérni a Bécsi Kör képviselői a nyelv logikai elemzése révén?

4. Mik voltak az alapvető problémák, amelybe a Bécsi Kör tagjai ütköztek?

5. Milyen problémából indult ki Karl Popper, és milyen megoldást talált rá? Mi volt Lakatos kritikája erre?

6. Milyen érveket hozott fel Feyerabend a tudomány kitüntetett szerepe ellen?

7. Feyerabend mivel értett egyet, és mivel nem Lakatos tudományfelfogásából?

 [tudományszociológia]

1. Válassz ki hármat a tudományszociológia által vizsgált témák közül, és dolgozd ki őket néhány mondatban!

2. Hasonlítsd össze Merton elméletét a tudomány normáiról valamelyik tudományfilozófus elképzeléseivel a demarkációprobléma szempontjából!

3. Hogyan befolyásolja a posztakadémikus tudomány előtérbe kerülése a tudomány határaival kapcsolatos kérdésfelvetéseket?

4. Adj meg legalább három szempontot, amelyek mentén a tudomány mint intézményrendszer vizsgálható!

5. Miket tudtál meg a modern tudomány 17. századi kialakulásáról? Mit mondhatunk ez alapján a tudomány és a társadalom viszonyáról?

6. Vázolj röviden három (meglepő vagy kevésbé meglepő) állítást, amit a szcientometria mutatott ki!

7. Melyek az ún. akadémikus tudomány jellemzői? Hogyan változnak ezek meg a posztakadémikus szakaszban?

[tudománytörténet]

1. Melyek a főbb mágiatörténeti témák az utóbbi 50 év tudománytörténet-írásában?

2. Miaz externalista és internalista tudománytörténet-írás vitája, és mi a jelentősége a demarkáció problémája szempontjából?

3. Miért fontos a tudománytörténet a demarkáció problémájának szempontjából?

4. Mi a Yates-tézis, és milyen érvek támasztják alá?

5. Milyen tanulságokat vonhatunk le Newton alkímiai munkásságából a tudomány demarkációjára nézve?

[asztrológia]

1. Vázold fel az asztrológia két fő stratégiáját, amely arra irányul, hogy elfogadott hagyománnyá váljék!

2. Mia Forer-(Barnum-)effektus, mivel magyarázhatjuk, és milyen következtetéseket vonhatunk le belőle?

3. Mivolt Feyerabend szerepe és álláspontja az asztrológia körüli vitákban?

4. Sorolj fel három tudományos érvet az asztrológiával szemben, a rájuk adott válaszokkal együtt! Melyeket találod meggyőzőbbnek az egyes esetekben?

5. Az órán bemutatott tudományfilozófusok mit mondanának az asztrológiáról?

[kreacionizmus]

1. Miért nem tekinthető a kreacionizmus tudománynak? A válasz során hasonlítsd össze helyzetét egy másik, órán vizsgált és vitatott területtel!

2. Fejts ki a kreácionisták által az evolúcióelmélet ellen felhozott érvek közül hármat! Milyen válaszokat lehet adni ezekre?

3. Mutasd be a 2005-ös amerikai kreácionizmus-per (Dover v. Kitzmiller) hátterét és döntését, és értékeld a döntés érveit!

4. Az órán bemutatott tudományfilozófusok mit mondanának az Intelligens Tervezés elméletéről?

[parapszichológia]

1. Vázold röviden a parapszichológia kísérleti tudománnyá válásának körülményeit! (Kihez köthető, mikor, milyen intézményes feltételek teremtődtek ekkor…)

2. Sorolj fel 4 olyan ellenvetést, amelyik gyakran elhangzik a parapszichológiával szemben! Egy-egy mondatban fejtsd ki, mit jelentenek ezek!

3. Mia „hivatalos” tudomány viszonya a „hivatalos” parapszichológiához? Mi ennek az oka?

4. Mennyiben sajátos a parapszichológia viszonya a laikus közönségéhez? Mi ennek az oka?

5. Írd le a kanálhajlítással kapcsolatos 70-es évekbeli kísérletek eredményeit és utóéletét! Milyen tanulságokat vonhatunk le ezekből?

6. Az órán bemutatott tudományfilozófusok mit mondanának a parapszichológiáról?

[áltörténetírás]

1. Mi lehet annak az oka, hogy nagyon-nagyon sok ember valósnak fogadja el A da Vinci-kód által elbeszélt történelmet? Milyen kritikát jelent ez a tudománnyal és/vagy az oktatással szemben?

2. Mik a jó indikátorai annak, hogy kitalált történetet olvasunk? Miért nem látja ezeket A da Vinci-kód olvasóinak jelentős része? Hogyan lehetne változtatni ezen?

3. Miért tűnik olyan hitelesnek Heribert Illig Kitalált Középkora, min alapul a sikere? Milyen érveket lehet felhozni vele szemben?

4. Hasonlítsd össze Heribert Illig (a Kitalált középkor elméletének megalkotója) és a kreacionizmus stratégiáját az „ortodox” tudománnyal szemben! Milyen párhuzamok és milyen különbségek azonosíthatók? Melyik milyen szempontból nevezhető „áltudománynak”?

[keleti orvoslás]

1. A testről alkotott általános kép hogyan befolyásolja az adott kultúra orvostudományát? Mondj legalább két olyan testkép-elemet, ami a nyugati és a keleti medicina közötti különbségek mögött áll!

2. Fejtsd ki, milyen módokon jelenik meg az akupunktúra a nyugati orvosi gyakorlatban, milyen legitimációs eszközöket használnak az érdekében, és ez hogyan viszonyul más, az órán vizsgált és vitatott területekhez!

3. Milyen nehézségekbe ütközött, amikor a biomedicina vizsgálat alá próbálta vetni az akupunktúrát? Milyen tanulságai vannak ennek az esetnek?

4. Az órán tanultak alapján az akupunktúra tudomány vagy áltudomány (vagy esetleg egyik sem)? Az álláspontodat indokold!

[határmunkálatok]

1. Mi indokolja a demarkáció klasszikus felfogásáról a határmunkálatok fogalmára való áttérést? Emelj ki néhány fontos különbséget!

2. Mik azok a határmunkálatok? Értelmezd a fogalmat, és illusztráld egy szabadon választott példa segítségével!

3. Milyen érvekkel különböztette meg John Tyndall a tudományt a vallás és a technika területeitől? Mire mutat rá ez a példa?

4. Foglald össze röviden, hogy kik között és milyen céllal zajlott az ún. tudományháború!

5. Miért beszélnek másként a szociológusok és a gyakorló tudósok a tudományról? Mondj példát arra is, hogy ugyanazt mondják, mégis egészen másként értelmezik a szavaikat! Mi lehet ennek az oka?

[nyilvánosság]

1. Mi a tudás négy forrásának a szerepe a tudományos megismerésben? Mennyiben különböznek ezek a hétköznapokban betöltött szerepüktől?

2. Mi a szerepe a közlés általi tudásnak a tudományban és mennyire megbízható?

3. Milyen (az órán tanult) általános feltételek fennállása esetén hajlunk egy hallott információ elfogadására? Mondj példákat olyan helyzetekre, amikor ezek a feltételek külön-külön teljesülnek, illetve nem teljesülnek!

4. Hozz fel egy-egy érvet arra, hogy a laikus miért, illetve miért ne bízzon meg a tudományban! Hogyan képzeled el a tudomány és a publikum ideális kapcsolatát?

5. Jellemezd a tudomány belső kommunikációs rendszerét? Miért lehet érdekes ennek az ismerete?

6. Értelmezd a tudomány társadalmi szerepét a szakértőiség fogalmának segítségével!

7. Vesd össze a tudomány és laikus viszonyának különböző modelljeit!

8. Jellegében miben különbözik az a tudomány, amit az iskolában tanulunk attól, amivel állampolgárokként a mindennapi életben találkozunk?

9. Mik a tudományos ismeretterjesztés kapcsán felmerülő fő problémák, kihívások, kérdések? Mi lehet az oktatásban a nem elfogadott tudomány helye?

[átfogó kérdések]

1. Csoportosítsd néhány szabadon választott szempont szerint az órán részletesen tárgyalt határterületeket! Melyiket hol helyeznéd el a tudományok és áltudományok „térképén”? Elképzeléseidet rajzold is le! A fenti térképen helyezz még el három vitatott tudományosságú gyakorlatot (az első órán jó sok ilyen szerepelt a táblán), besorolásodat mindegyik esetben néhány mondatban indokold!

2. A posztakadémikus tudomány sok ponton eltávolodni látszik a mertoni normáktól. Ezek közül melyiket tartod a leginkább aggasztó folyamatnak? Miért?

3. Szerinted hogyan, milyen eszközökkel lehetne elmélyíteni és szélesebb körben ismertté tenni a tudományról alkotott szociális tudást (figyelembe véve, hogy a tudományt és az oktatást irányító döntéshozók tipikusan nem tartják ezt kiemelt fontosságúnak)?

4. Ha mindkét esetben egyetlen intézkedési lehetőséged lenne, mit változtatnál a tudomány a) belső viszonyaiban b) „külkapcsolataiban”? Válaszodat indokold!

Az órák friss hírei: 

Az első negyedéves zh a keddi csoportnak 2010. október 26-án, a szerdaiaknak október 27-én lesz.

Az 1. zh eredményei felkerültek, letölthető alább. Csak pontszámokat adtunk (0-20p), ami a második zh-val összesítve adja majd a jegyet.

A második negyedéves zh a keddi csoportnak 2010. december 7-én, a szerdaiaknak december 8-án lesz.