MA Kommunikációtervezés specializáció

Printer-friendly version

 

Az MA-s diplomamunka leírása és a követelmények, a diplomamunka sablon és a szerzői jogi nyilatkozat letölthetők az oldal alján.

 

További adminisztratív információk a Szociológia és Kommunikáció Tanszék oldalán.

 

FTT-s konzulensek és témakiírások:

 

Bárdos Dániel

1. Vizuális reprezentációk és vizuális érvek a tudományban

A tudományos szövegekben előforduló vizuális ábrázolásokat sokan az írott szöveg puszta illusztrációiként tekintik, melyek nem hordoznak önálló, a szövegen túlmutató jelentéstartalmakat. A vizuális reprezentációk azonban komplex tervezési döntések eredményei, melyekben számos implicit elméleti és metatudományos elköteleződés nyilvánul meg. Éppen emiatt a sajátosságuk miatt a vizuális ábrázolások nagyon gyakran olyan tudományon belüli vagy a tudomány határain túlnyúló vitákban is központi szerepet töltenek be, ahol a résztvevő felek eltérő háttérelköteleződései miatt a vélemények polarizációja jön létre. A hallgató feladata egy konkrét tudományterületen vagy vitában előforduló vizuális ábrázolások és vizuális jellegű érvek reprezentációs sajátosságainak feltárása és annak bemutatása, hogy ezek hogyan kapcsolódnak az alátámasztani kívánt állásponthoz.

2. Idealizációk és absztrakciók a tudományban

A 20. század végétől a tudomány olyan termékei, mint például az elméletek helyett egyre inkább a tudomány tényleges gyakorlatának elemzése került előtérbe a tudományt tanulmányozó diszciplínákban. A tudomány sok területén a kutatók a vizsgált jelenségek számos jellegzetességét leegyszerűsítő vagy figyelmen kívül hagyó, rendkívül változatos modellekkel dolgoznak, hogy ezek segítségével a tanulmányozott rendszerek komplexitását kezelhetővé tegyék. A kutatás feladata a releváns szakirodalom áttekintésén túl egy tudományos területen vagy vitában előforduló különböző modellek vizsgálata, komparatív elemezése, annak feltárása, hogy az egyes modellek a vizsgált célrendszer mely jellegzetességeit egyszerűsítik le vagy hagyják figyelmen kívül, és milyen pragmatikus döntések szólnak emellett.

3. Biológiai metaforák a társadalomtudományokban

A társadalomtudományokban hosszú múltra visszatekintő története van a biológia területéről vett metaforák vagy analógiák használatának. Ezek funkciója változatos, bizonyos esetekben puszta heurisztikus értékkel rendelkeznek, a társadalmi-kulturális jelenségek bizonyos aspektusait igyekeznek érthetővé tenni. Máskor azonban képviselőik szerint a biológiai jelenségek a társadalmiak konkrét modelljeként használhatóak fel (pl. a kulturális evolúció szelekciós vagy attrakciós modelljei). A biológiai beszédmód sokszor többértelműségek széles körének hagy teret (pl. mémelmélet), más esetekben pedig a biológiai elméletek egyértelmű félreértelmezésén alapul (pl. szociáldarwinizmus). A hallgató feladata annak vizsgálata, hogy egy recens vagy történeti diskurzusban, vagy vitában a különböző organicitással, evolúcióval kapcsolatos metaforák és analógiák hogyan jelennek meg és milyen funkciót töltenek be.

 

Bíró Gábor István

1. Tudomány-e a big data? - Az "adattudomány" tudományosságának vizsgálata

A big data egy formálódó terület, mely nagy adathalmazok összegyűjtésével, manipulálásával, elemzésével és vizualizálásával foglalkozik kifejezetten erre a célra kifejlesztett eszközök (hardverek és szoftverek) és módszerek segítségével. A technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre inkább alkalmazzák az üzleti és politikai élet szereplői. A big data támaszkodik matematikára, informatikára, kibernetikára és közgazdaságtanra. De vajon tudományos területről van-e szó? A téma keretében a hallgató a big datát alkalmazó személyek, intézmények, valamint a területtel kapcsolatos diskurzusok szociológiai elemezésével pozícionálja a területet tudomány és nem-tudomány tengelyén. Vizsgálja, hogy milyen értelemben és miért tekinthető vagy nem tekinthető a big data különálló tudománynak, esetleg hol tart a tudománnyá  válás folyamatában.

2. Konformitás a posztakadémikus tudományban - A társas közeg befolyásának szerepe a posztakadémikus tudományban

A kutatás, az írás, a szakmai bírálat (peer review), az eredmények publikálása és népszerűsítése csak néhány terület ahol meghatározó a tudomány társas jellege. A tudósokat csoportjuk vélt vagy valós elvárásai és normái befolyásolják abban, hogy mit és hogyan kutassanak, írjanak, értékeljenek és prezentáljanak, vagyis tudósként is hat rájuk a konformitás. Vajon az akadémikus tudomány posztakadémikussá válása hogyan hat a tudósok konformitására? Változik-e, és ha igen, akkor mennyiben, hogy milyen elvárások és normák konform követése tölt be meghatározó szerepet a tudósok viselkedésében? Melyek a terület kutatásának nehézségei? Mit tanulhatunk ezekből?

3. Diagramok, táblázatok és grafikonok elmélettel terheltsége - A vizuális reprezentációk implicit elméleti előfeltételezései

A vizuális reprezentációk mindig a reprezentált dolog bizonyos jellegzetességeit helyezik előtérbe, egyúttal más jellegzetességeket háttérbe szorítanak. A szakdolgozat keretében a hallgató a jellegzetességek kiválasztása mögött meghúzódó implicit elméleti elköteleződéseket vizsgálja, tehát annak elemzésére vállalkozik amit az adott elmélethez kapcsolódó vizuális reprezentációk reprezentálhatnának, ezt mégsem teszik. A dolgozatot reprezentáció-elméleti háttérrel, egy adott elmélet vagy elméletcsoport (pl. Keynesiánus közgazdaságtan) vizuális reprezentációinak részletes elemzése alkotja.

 

Csordás Hédi Virág

1. Tervezz te is kommunikációs kampányt! Futtasd fel vállalkozásodat* kommunikációs eszközökkel!

Mindig érdekelt, hogyan lehet egy vállalkozást sikeressé tenni kommunikációs eszközök használatával? Célcsoportra szabott kampányt terveznél, melynek megvalósulását lépésről-lépésre követnéd és elemeznéd? Akkor válassz magadnak egy meglévő vagy most induló vállalkozást, és tervezd meg marketing-kommunikációját, végezz primer és szekunder kutatást, fogalmazd meg a kommunikációs üzeneteket, készíts kreatívokat, számold ki a költségeket, majd valósítsd meg az elképzelésed! A kampány végén vesd össze az elért eredményeket a célkitűzéseddel, elemezd és értékeld a kommunikációs munkádat!

*Meglévő vállalkozás vagy induló start-up

2. Érvelő reklámok, nem ámítás, hanem racionalitás

A csapból is a reklámok folynak, de biztos, hogy mindegyik hirdetés csak meggyőzéstechnikai eszközöket használ? Bizonyos reklámok jó érveket adnak, hogy egy terméket megvásároljunk-e vagy sem.  Jogosan vethetjük fel a kérdést, hogy a verbális közlések elemzésének módszerei kiterjeszthetők-e a vizuális tartalmakra is. Hogyan azonosítjuk a kép elsődleges üzenetét, és mikor fogjuk a képet ténylegesen érvnek tekinteni? Mennyiben segíti az értelmezést a reklám verbális tartalma, vagy pusztán a képi információk is elemezhetők érveléstechnikai eszközökkel?

3. Önzetlenség vagy üzleti modell? A CSR kettős megítélése

A társadalmi felelősségvállalás számos összetevőből épül fel, amely a különböző gazdasági területeken szereplő cégek*, társadalomért,  környezetükért végzett tevékenységére jellemző. Egy adott cég példáján keresztül a hallgató bemutatja a társadalmi felelősségvállalás gyakorlati alkalmazását, olyan kérdésekre keresi a választ, mint például: mi is a CSR tevékenység, mi motiválja a cégeket a CSR tevékenység során, kik tartoznak az elsődleges és másodlagos célcsoportba, a cégek hogyan tudják a CSR témájú kezdeményezéseket beépíteni a vállalati stratégiájukba? Továbbá a kutatás során a hallgató feltérképezi az adott cég CSR tevékenység ismertségét a fogyasztói körökben. Megvizsgálja, hogy miért gondolják sokan, hogy a CSR nem más, mint álcázott profitnövelő marketingtevékenység.

*Szabadon választható cég

 

Danka István

1. Érvelés 2.0. Trollstratégiák, antitrollstratégiák

2021. májusi a hír, hogy Orosz György humorista „széttrollkodta” a magyar internetet, mindössze 102 kommentből 100 topkommentet generálva hazai hírportálok FB-oldalain. De mit is jelent az, hogy a humorista „trollkodott?” Miben hasonlít és miben különbözik ez a fajta trollkodás az online zaklatók, a kommenthuszárok vagy éppen a bérkommentelők tevékenységétől? Kommunikációs szempontból nézve a kérdést: milyen retorikai vagy érveléstechnikai eszközöket alkalmaz egy troll? Milyen érvelési sémákat használ? Milyen nyelvi/kommunikációs jelekből következtethetünk a szokásaikra, szándékaikra, indíttatásaikra? Végül pedig szándékaik ismeretében vagy attól függetlenül, de elítélendő-e, amit a trollok csinálnak?

2. Nem tanulsz az érvekből? Az intellektuális készségek fejlesztésének problémái

Milyen tanulási folyamatok segítenek a leginkább abban, hogy továbbfejlesszük az olyan intellektuális készségeinket, mint az érvelés, kritikus gondolkodás, fogalmazás vagy éppen kreativitás? És milyen módon taníthatóak ezek a készségek: mi a tanár szerepe ezekben a tanulási folyamatokban? Átadható-e olyan módon a készségekre vonatkozó tudás, mint a tárgyi tudás, és ha nem, milyen módon adható át? Hogyan befolyásolja a készségek tanulását és tanítását az, hogy az oktatás (különösen a járvány idején) egyre inkább online közegben történik? Miben segíti, miben gátolja az intellektuális készségek elsajátítását a Web 2.0-s közeg? Az érvelés fejlesztésében különösen igaz, hogy a gyakorlat teszi a mestert. De vajon tényleg bármelyikőnk mesterré válhat pusztán kellő mennyiségű gyakorlás által?

3. Kihirdetem az eredményt: a győztes én vagyok! A feloldhatatlan nézeteltérések dialektikája

Számos esetben előfordul ízlésbeli vitáktól vallási nézeteltéréseken át politikai álláspontok ütközéséig, hogy a vita során a szembenálló felek – bármilyen nagy erőfeszítéseket is tesznek egymás meggyőzése érdekében – nem képesek meggyőzni egymást igazukról, sem pedig valami kompromisszumos álláspontra jutni. Mi lehet ennek az oka? A nem kellő nyitottság egymás érveire? Előítéletek, érzelmi elköteleződés? A saját álláspontunkkal szembeni elfogultság, a másikkal szembeni intellektuális lekezelés? A racionalitás, az érvelési kultúránk, vagy netán a vitakultúránk hiánya? Hogyan jelenik meg mindez a közösségi média online vitatereiben, a közéletben vagy éppen a tudományban? És mi ilyenkor a teendő? Az álláspontom mellett vagy ellene szól az, ha nem kerül legyőzőre egy vitában, de felülkerekedni sem tud a másikén? Mit tanulhatunk az ilyen esetekből?

 

Egres Dorottya

1. A keretezés gyakorlata – így befolyásol bennünket a szavak ereje

Hogyan kereteznek bizonyos eseményeket és jelenségeket filmekben, sorozatokban és egyéb médiatartalmakban? Milyen okot és értékítéletet tulajdonít a helyzetnek az, aki klímaváltozásként, illetve klímaválságként keretezi azt? Vagy ha a brit uralkodó történetét bemutató sorozatban a szereplők balesetként vagy tragédiaként aposztrofálják a bekövetkezett katasztrófát? A keretezés elmélete megannyi diszciplínát meghódított már, ezért az esettanulmányok változatosak és szerteágazók, mégis felfedik az egymásnak feszülő nézőpontok mögött meghúzódó konfliktusokat és eltérő világképeket.

2. Narratívák kialakítása a különböző hírmédiumokban

Hogyan veszi át az online média a kormány által oly sokszor hangoztatott ellenségképeket? Vagy éppen hogyan épült fel annak a narratívája, hogy az ellenzéki média a kapuőri és tájékoztató feladatát figyelmen kívül hagyva politikai célú rémhírterjesztővé vált a koronavírus megjelenésének idején? A hírekben megjelenő narratívák vizsgálata lehetőséget nyújt különböző módszertanok megismerésére: tartalomelemzés, diskurzuselemzés, érveléstechnikai elemzés. Ajánlott azoknak, akik szeretik nagy mennyiségben fogyasztani a híreket, érdekli őket a média diskurzusa, esetleg még a politikához fűződő viszonya is.

3. A late night talk show mint a politikai kommunikáció színtere

Milyen retorikai eszközökkel próbálja a nézőit befolyásolni egy szórakoztató vitaműsor vagy egy talk show? Mitől különleges érveléstechnikai szempontból a Last Week Tonight with John Oliver? Hogyan változtatják meg az attitűdjeinket, ha az infotainment műfajokra politikai edukációs eszközként tekintünk? A multidiszciplináris megközelítés magában foglalja az érveléstechnika és kifejezetten a retorika eszköztárát a különböző médiatartalmak vizsgálatában, majd elhelyezi a témát a politikai kommunikáció tágabb kontextusában.

 

Karakas Alexandra

1. Divat és kommunikácó

A divat, és általában véve az öltözködés az önkifejezés egyik leghétköznapibb formája. Identitásképző, és identitást kifejező eszköz is lehet az, ahogyan az egyén a külsejét alakítja. Egyes társadalmi csoportok, szubkultúrák, politikai, ideológiai, és kulturális hovatartozást is jelölheti bizonyos öltözékek viselése. A hallgató a kutatás során egy választott irányzat, korszak, szubkultúra, márka, tervező stb szociológiai, kulturális, és kommunikációs szempontból történő vizsgálatát végzi el.

2. Magyar tervezői kommunikációs stratégiák

A magyar design helyzete ellentmondásos. Egyesek szerint még sosem voltak ilyen jó lehetőségei egy fiatal tervezőnek a pályakezdéskor, mint manapság. A közösségimédiának hála a tervezők saját maguk alakíthatják ki a róluk szóló képet, a brand identitását, és célzott kommunikációval könnyebben elérhetik a közönségüket is, mint korábban. Az Instagram és a Facebook segítségével a vírus okozta bezárások alatt is biztosított volt az adott márka/tervező, és a közönsége közti kommunikáció. Más vélemények szerint azonban ez a könnyebbség azt is eredményezte, hogy a piac sokkal telítettebb lett, sokkal nehezebbé vált a fiatal, pályakezdő tervezőknek olyan stratégiákat kidolgozni, amellyel képesek kitűnni a tömegből. Milyen kommunikációs, vizuális stratégiákkal dolgoznak jelenleg Magyarországon a fiatal tervezők? Milyen kommunikációs eszközök állnak rendelkezésre egy márka kialakításakor? Hogyan lehet a piac telítettsége ellenére újító, működő vizuális tartalommal előállni? A kutatás során a hallgató választott esettanulmányokon keresztül mutat be jól, és kevésbé jól működő kommunikációs stratégiákat a kortárs magyar design területéről.

3. Ékszerek: művészet vagy design?

Az ékszerek az utóbbi 30-40 évben a művészeti és design világ központi jelenségévé váltak. A nagy ékszervásárokon túl számtalan kisebb kiállítás, konferencia, és tanulmánykötet jelenik meg évről-évre a kortárs ékszer helyzetéről. Elméleti szakemberek, művészettörténészek, designteoretikusok, gyűjtők, és ékszerészek munkájának köszönhetően az ékszer ma már sokkal több, mint egyszerű, dekoratív funkciót betöltő tárgy. Az ékszer kommunikációs eszköz, amely erős tartalmat fejez ki, és amely - manapság erősebben, mint valaha- nem ritkán társadalmi kritikát fogalmaz meg. Az ékszer történetét tekintve mindig társadalmi státuszt fejezett ki, leginkább az anyagválasztásból fakadóan, a kortárs ékszer azonban a tradíciókat  felrúgva, és azokat teljesen átértelmezve működik. Ma már nem minden esetben a drágakövekkel díszített, nemesfémből, gyöngyből készült ékszerek kerülnek az eladási listák csúcsára. A kortárs ékszer játékos, kreatív, társadalmilag tudatos, és kritikus. Nem ritkán hulladékból, természetben talált anyagokból, és a legváratlanabb tárgyak kombinációjából készül, és teljesen átértelmezi az ékszer korábbi funkcióit. Ennek köszönhetően manapság újra fellángoltak az ékszer helyét illető viták: művészeti forma, vagy design-e az ékszer? A kutatás során a hallgató a kortárs ékszer egy közösen választott irányzatát, intézményét, vagy tervezőjét fogja megvizsgálni elméleti, kommunikációs, művészeti, és design szempontból.

 

Kutrovátz Gábor

1. Laikusok ítéletei szakértői álláspontokról

A laikusok mintegy definíció szerint inkompetensek ahhoz, hogy megítéljék egy szakértői vélemény helyességét. Ugyanakkor a hétköznapi gyakorlatban gyakran rászorulunk arra, hogy ilyesféle ítéleteket hozzunk, például amikor a szakértők - látszólag vagy valójában - nem értenek egyet egy olyan kérdésben, ahol nekünk döntést kell hoznunk. Vajon mit tehet ilyenkor a laikus, és milyen szempontokra hagyatkozhat a döntésében? A kutatás feladata, hogy egyfelől röviden áttekintse a kérdéssel foglalkozó szakirodalom egy szegmensét, másfelől pedig készítsen egy empirikus esettanulmányt a témában. Akár internetes hozzászólások statisztikai vizsgálatával, akár kérdőíveztetéssel, akár egyéb kreatív módszerekkel arra a kérdésre keressük a választ, hogy egy bizonyos konkrét, vitatott témában a laikusok mi alapján döntenek arról, hogy melyik szakértői álláspontot fogadják el, illetve hogy melyik szakértőt tartják megbízhatónak.

2. Viták és érvek a tudomány határairól

Mostanában egyre hangsúlyosabban vannak jelen a társadalmi színtéren olyan mozgalmak vagy hagyományok - ezeket szokás áltudományoknak is nevezni -, amelyek szaktekintélyre tartanak számot valamilyen területen, miközben a tudományokhoz viszonyított megismerő módszereik és státuszaik gyakran vitatottak. Miközben e területek képviselői különböző eszközöket vetnek be a laikus nagyközönség, illetve a döntéshozók megnyerésére, addig az ún. szkeptikus szereplők, vagyis a tudományos megközelítés védelmezői szintén érvelnek annak érdekében, hogy kimutassák a másik tábor áltudományos voltát vagy értéktelenségét. A kutatás feladata, hogy egyfelől röviden áttekintse a kérdéssel foglalkozó szakirodalom egy szegmensét, másfelől pedig készítsen egy empirikus esettenulmányt a témában. Egy konkrét területen folytatott, írott vagy videós formátumú viták és/vagy érvelő megnyilvánulások elemzésén keresztül arra keressük a választ, hogy milyen tipikus érveket és stratégiákat alkalmaznak a vita szereplői a saját álláspontjuk alátámasztására és a másik fél hiteltelenítésére.

3. Tudósok érvelő és meggyőző szerepben

Bár sokan feltételeznék, hogy "az igazság önmagáért szól", és a tudományos elméletek melletti érvek egyenlők a természet kemény tényeivel, ugyanakkor kétségtelen, hogy (1) a tudósok is szövegeket írnak, (2) ezeknek van egy közönsége (többnyire a szaktársak, de nem feltétlenül), és (3) a szövegek érveket tartalmaznak, melyek a közönség meggyőzését célozzák. Az elmúlt évtizedek során kialakult egy szakterület, amely a tudományos szövegek érveléstechnikai és retorikai elemzésével foglalkozik. A kutatás feladata, hogy ezen szakterület alapvetésének ismeretében, annak egy megközelítésére hagyatkozva egy kiválasztott tudományos szöveget vagy szövegeggyüttest (esetleg vitát) elemezzen az érvelések szempontjából. Ajánlott elsősorban azoknak, akik egyfelől mélyebben érdeklődnek az érveléstechnikai szempontok iránt, másrészt szívesen olvasnak - akár régebbi, akár modernebb - tudományos szövegeket.

 

Petschner Anna

1. Őrült vagy zseni? Tudomány- és tudóssztereotípiák ábrázolása

Hogyan jelenik meg a tudományos és annak képviselői, a tudósok a popkultúrában? Őrültek, gonoszak és megalomának, vagy segítőkészek, jóságosak és kedvesek? Az emberektől elzárkózó remeték vagy példás családapák/családanyák? Mary Shelley Dr. Frankenstein-jétől, az Agymenők elméleti fizikus Sheldon Cooperén át,  a szimbólum szakértő Robert Langdon-ig a paletta igen színes, számtalan példát találni a tudósok megjelenítésére. A könyvek, filmek és sorozatok népszerűségének köszönhetően a kutatók ábrázolása a társadalom széles rétegéhez eljut, így nem mindegy, hogy milyen képet alakítanak ki a nézők a tudomány képviselőiről. A téma kidolgozása soránlehetőség adódik annak megvizsgálására, hogy hogyan ábrázolnak egy-egy tudóst és a tudományt, a hallgató által választott műfajban.

2. Mi gyógyítja ma a rákot? Áltudományos információk érvelési jellegzetességei

Miként jellemezhetünk érvelési szempontból vagy ismerhetünk fel egy áltudományos hírt vagy összeesküvéselméletet terjesztő információt? “Az idegméreg, amitől minden finom!”, “A levendula sötét titka: erre senki nem számított és erről sehol nem lehetett eddig olvasni!” “Elfeledett ősi csodaszerünk, ami képes az egész testet meggyógyítani!” Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal sokszor találkozni a különböző platformokon. Ezek az (ál)információk pedig az internetnek köszönhetően nem csak rengeteg emberhez eljutnak, de kutatások szerint gyorsabban is terjednek a közösségi oldalakon, mint a “normál” hírek. Éppen ezért jellegzetességeinek felismerése fontos feladat. A téma során a hallgató feltérképezheti egy adott hírportál, közösségi média oldal felületéről összegyűjtött humán vagy természettudományos területeken születő álhírek érvelési sajátosságait pl. érvelési hibáit (egyoldalú hivatkozás, rossz szakértőre hivatkozás), stb. és más tulajdonságait.

3. Konfliktusok a tudományban

Atomenergia, klímaváltozás, génmódosított növények, mesterséges intelligencia, Ezek a kérdések számtalan aspektusból tekinthetőek, akár politikai érdekeket szolgálhatnak, etikai kérdéseket vethetnek fel és hatással vannak a társadalom tagjaira is rövid- vagy hosszú távon. A különböző sajtóorgánumokban megjelenő információk explicit és implicit tartalommal is bírnak, amelyek az adott álláspontot képviselik és hatással lehetnek az olvasókra. A dolgozatban a tudományt is érintő konfliktusok sajtóbeli megjelenését - beleértve a vizualitást és a szöveges információkat is - vizsgálhatja a hallgató tartalomelemzéses módszerrel, az általa választott témában és platformokon.

 

Szabó Krisztina

1. Kommunikációs mentőövek válságban lévő szervezeteknek

Rendezvények elmaradása pénzvisszafizetés vagy egyéb kompenzáció nélkül, online színházi előadások bedőlése, légitársaság és/vagy utazási iroda miatt külföldön rekedt turisták esete, készlethiány miatti panaszos tömegek Black Friday idején, adott cég vezetésének nyilvános botránya, termékvisszahívásból és elégtelen minőségbiztosításból fakadó problémák stb. Megannyi esetet lehetne mondani, amikor egy cég, valamilyen oknál fogva, válsághelyzetbe kerül, s a megoldás egyik kulcsa az okos válságkommunikációs stratégia - lenne. Sajnos azonban úgy tűnik, hogy a jó válságkommunikációs gyakorlatok még nem túl gyakoriak, s nagyon sok cég, vállalkozás nem tudja, hogyan kommunikáljon válsághelyzet idején, ill. nem rendelkezik válságkommunikációs stratégiával. Ez az esettanulmányokon alapuló, kreatív téma azok számára ajánlott, akik szívesen elemeznének lezajlott, rosszul kezelt kommunikációs eseteket és dolgoznának ki konkrét megoldási javaslatokat különféle válságkommunikációs helyzetekre.

2. Sorozat, az észrevétlen tananyag: érvelési, tárgyalási és meggyőzési gyakorlatok és tanulságaik online sorozatokban

Jelenleg, az online televíziós szolgáltatóknak (pl. HBO GO, Netflix), illetve különféle internetes oldalaknak (pl. sorozatbarát.club, mozicsillag.hu, filmezek.com stb.) köszönhetően, a sorozatok korát éljük. Legyen szó hétköznapi, fantasy, romantikus, sci-fi, történelmi, kórház, utópisztikus, thriller vagy épp dokumentumfilm-sorozatról, számtalan érvelési, tárgyalási és meggyőzési szituációt mutatnak be. Lévén, hogy ezek a sorozatok sokak mindennapjainak természetes kísérői, példaadónak tekinthetők, így érdemes figyelmet fordítani a bemutatott jelenetek jó és rossz kommunikációs megoldásaira, gyakorlataira, tanulságaira. Nem utolsó sorban azért, mert ezek a jelenetek, az oktatási gyakorlatba beépítve, kiváló kiegészítő, szemléltető, ismeretátadást segítő esettanulmányoknak is tekinthetők. A téma azoknak ajánlott, akik szívesen készítenének olyan leíró-elemző dolgozatot egy-egy sorozat érvelés-, tárgyalás- vagy meggyőzéstechnikai vonatkozásairól, ami az elemzésen túlmutatva később az oktatási gyakorlatba beépítve is alkalmazható lehet.

3. Minden, ami Covid - Koronavírushoz kapcsolódó kommunikációs jelenségek elemzése 

A Covid19 járványról, minden negatívuma ellenére, egy dolog kimondható: kiváló kommunikációs esettanulmányként szolgál. Szakértői/laikus, kormány/ellenzék, hazai/nemzetközi megszólalások, kommunikációs megoldások, illetve viták, pl. oltassunk/ne oltassunk, hordjunk maszkot/ne hordjunk, zárjunk/ne zárjunk stb. megannyi eset, ami izgalmas kommunikációs elemzésre és hosszú távon is hasznos tanulságok levonására ad teret. A téma, ami esettanulmányként és leíró elemzésként is megvalósítható, azok számára lehet érdekes kihívás, akik szívesen foglalkoznának a koronavírus járvány kommunikációs vetületeivel befolyásolás, érvelés és vita, ill. válságkommunikáció szempontjából, vagy akár - kommunikációs kampánytervként - járványhelyzetre szabott kommunikációs stratégiatervezéssel.

 

Ziegler Zsolt

1. Kognitív disszonancia az attitűdök megváltoztatására: egy részben online marketing kutatás

A dolgozat célja, hogy a hallgató alkalmazza a kognitív disszonancia pszichológiai jelenségét a hallgató által választott csoport attitűdjeinek a megváltoztatására. (Például: húsfogyasztás vs. vegetarianizmus, táplálékkiegészítő szeretek fogyasztása vs. nem fogyasztása, dohányzás vs. nem dohányzás.) A választott attitűd kognitív és konnatív dimenziója gazdasági reprezentációval is kell bírjon. A hallgató első lépésként (i) elmélyed a disszonancia jelenséget leíró legrecensebb irodalomban. Ezt követően a hallgató (ii) létrehoz egy fókusz csoportot, majd (iii) felméri a csoport vizsgált attitűdjét. Majd az irodalom ismeretében és a választott attitűd természetével összhangban online és prezentációs marketing tervet (iv) készít. A hallgató a választott attitűd intenzitását és irányát megváltoztató prezentációt (v) készít a kognitív disszonancia elméletét felhasználva, melyet (vi) előad a fókuszcsoportnak. Ezután következik az inkubációs szakasz, melyben a hallgató online platformon a kialakított vagy manipulált attitűdnek megfelelő befolyásolási aktusokat (vii) hajt végre kognitív disszonancia elméletét felhasználva és az ezekre adott reakciókat (viii) monitorozza. Végül (ez a kezdeti attitűd felmérést követő bő egy hónappal történik) (ix) felméri újra a fókuszcsoport attitűdjét ugyanazzal a teszttel, mint (iii) esetében. Utolsó lépésként (x) levonja a kutatás konzekvenciáit.

2.  Egy  heurisztika konzekvens használata adott döntési helyzet tekintetében: pozitív kifizetéssel jár-e ha tartjuk magunkat előre rögzített döntési szabályainkhoz?

A projektmunka célja, hogy a hallgató felmérje egy, a hallgató által létrehozott csoport heurisztikus és szisztematikus döntéshozatalát, és megvizsgálja, adhat-e olyan döntéselőkészítési eszközöket, melyek heurisztikus jellegük ellenére pozitív hasznosságot eredményeznek. (Például: ruházati termékek vásárlása, élelmiszerek vásárlása, dohány termékek vásárlása, tech. eszközök vásárlása.) A hallgató első lépésként (i) elmélyed a korlátozott racionalitás jelenséget leíró legrecensebb irodalomban. Ezt követően a hallgató (ii) létrehoz egy csoportot, majd (iii) felméri a csoport egy bizonyos gazdasági típusú döntéshozási stratégiáit. A csoport tagjai önbevallásos teszt segítségével (iv) nyilatkoznak a választott döntési helyzetből következő költségekről. Majd az irodalom ismeretében és a csoport döntéshozási stratégiáira való tekintettel a hallgató (v) bemutat a csoportnak 3-5 döntési heurisztikát, melyet a csoport tagjainak konzekvensen használniuk kell minden megfelelő helyzetben a következő bő egy hónapban. Ezután következik a fókusz csoport igyekszik döntéseikor a kapott heurisztikákat (vi) használni, melyet ideális esetben (vii) naplóz is. Végül (ez a kezdeti felmérést követő bő egy hónappal) a hallgató (viii) összegzi a kapott benyomásokat és (ix) felméri döntési helyzetekből származó költségeket. Utolsó lépésként (x) levonja a megfelelő konzekvenciákat, hogy a csoport pozitív hasznosságot nyert-e a konzekvens heurisztika használattal egy adott döntési helyzet tekintetben.

 

3. Greenwashing és CSR kommunikáció

A zöldre mosást leginkább úgy határozhatjuk meg, mint azoknak a marketingstratégiáknak az összességét, amelyek segítségével egy vállalat környezettudatosnak, környezetbarátnak, társadalmi felelősséget vállalónak tünteti fel magát, miközben vállalati működésében nem tesz lényegi lépéseket e célok elérése felé. A hamis vagy csak részben igaz zöld arculatot ugyanakkor cinikus módon arra használja fel, hogy profitját maximalizálja a környezeti (és társadalmi) kérdések iránt egyre fogékonyabb és igényesebb piacokon (Lőrincz, 2008). A kutatásban a hallgató egy választott cég vállalati működését és marketingkommunikációját vizsgálva rámutat, miért és hogyan hozható a greenwashing kapcsolatba a vállalattal. A kutatás első részében a CSR elméletét dolgozza fel a hallható, ezt követően pedig a vállalati társadalmi felelősségvállalás marketing eszközeiről dolgozza fel a releváns szakirodalmat. Az áttekintést követően bemutat egy a hallgató által választott reklámkampányt egy meghatározott időszakból. Ezt követően a greenwashing elméletét alkalmazza a kérdéses kampányra, melyben szintént alkalmazza a zöldre mosás tíz lépését a vizsgált vállalaltra/kampányra. Így a bemutatott elméleteket felhasználva és a XY vállalati működését megfigyelve elemzi az említett reklámkampányokat.