Integrált Érvelés Tanulmányok OTKA K-109456 pályázat

Az érvelés tanulmányok integrációjának nehézségei felvetik a kérdést, hogy mint önálló szakértői terület milyen normatív igényekkel léphet fel a társadalmi és tudományos diskurzusok elemzése kapcsán? Az évtizedek óta fejlesztett elméleteknek a nyelvfilozófiai hagyomány kontingens fejlődése és a szakterület specifikus hangsúlyeltolódások miatt olyan inherens korlátai vannak, amelyek nehezítik a további fejlődést és diszciplináris integrálódást. A modern érveléstudomány lényegét tekintve multidiszciplináris. A kutatók közti közös elköteleződések kifejlesztését a tudományterület korai divergens fejlődése motiválja. Az utóbbi években számos empirikus tudomány produkált jelentős eredményeket, melyek egyaránt befolyásolják a kutatási területet. Ez szükségessé teszi olyan konszenzusok kimunkálását, melyek képesek integrálni a különböző szakterületek eredményeit. Kutatásunk célja az integrációs problémák feltárása és - ahol lehetséges –az akadályok eltakarítása, ezzel az elmélet alkalmazási területének bővítése. A pragmadialektikai elmélet nemzetközi beágyazottsága miatt egy ilyen irányú előrelépés az egész területre komoly hatást gyakorolhat, de jelentősen erősítheti a hazai kutatók nemzetközi pozícióit is. A kutatás fundácionalista szempontból is releváns. Általa a pragmadialektika alapját képező kritikai racionalizmus mellett szociálkonstruktivista keretben is legitimálhatóvá válhat az elmélet, további perspektívákat és kapcsolódási lehetőségeket nyitva meg ezzel pl. a tudomány tanulmányok és a tudomány társadalmi megértésével foglalkozó kutatások irányába. Kutatásunk az empirikusan motivált kutatási irányok (retorikai elemzések, szociálpszichológia) integrációjának lehetőségét vizsgálja a normatív elköteleződésű pragmadialektikával. Feltevésünk szerint a pragmadialektikai tradíció kísérlete a területek integrációjára egyoldalú és elégtelen az érvelés mint komplex társas folyamat megragadására. A pragmadialektika szemüvegén keresztül vizsgálva a retorika csak az egyéni érdekérvényesítés eszközeként kerül értelmezésre. Ez a megközelítés konzervatív, amennyiben a retorikai dimenzió megjelenését a vitában csak a racionális diszkusszió kisiklásának lehetőségeként veszi számításba. Nem tud számot adni azonban: (1) Arról, hogy a retorikai dimenzió leválaszthatatlan az érvelésről, hogy az álláspontok megfogalmazásának nem képzelhető el valamilyen nem befolyásoló, tisztán informatív formája. (2) Arról, hogy retorikai dimenzió akár hozzá is járulhat a racionális diszkusszió fenntartásához. A kutatás legfontosabb teoretikus célja az, hogy a modern szociálpszichológiai és pragmatikai kutatások felhasználásával utat találjon e két jelenség integrálására a pragmadialektikai elméletbe.