Kutatók Éjszakája 2016

Időpont: szeptember 30. 16:00–21:00

Helyszín: BME OMIKK Gazdaság és Társadalomtudományi Olvasó

Előadásaink:

16:00–16:50 Bárdos Dániel: Fogadjunk-e a dinoszauruszok színére?

Vajon honnan tudják az őslénykutatók, hogy hogyan is néztek ki a dinoszauruszok, ezek a 65 millió éve kihalt lenyűgőző állatok? A csontok, a lábnyomok, a megkövült ürülékek sok információt nyújtanak mondjuk az állat anatómiájáról, azonban más jellegzeteségekkel kapcsolatban hallgatnak. Ez azt jelenti, hogy például a dinoszauruszok színével kapcsolatban csak találgathatnak a kutatók? Egyáltalán, mit tudhatunk meg az ember előtti időkről, az úgynevezett mély múltról? Tollas dinoszauruszok, módszertani mindenevőség, füstölgő puskacsövek és episztemikus fogadások. Az előadásban megvizsgáljuk, hogyan igyekeznek a paleontológusok megoldani a felmerülő ismeretelméleti problémákat, és vajon jól teszik-e a filozófusok, ha bizonyos kérdéseket megválaszolhatatlannak minősítenek.


17:00–17:50 Bíró Gábor István: Rózsák, Tulipánok és Madárpókok: Maria Sibylla Merian különös élete

1699. július 10-én Amszterdamban az ötvenkét éves Maria Sybill Merian hajóra szállt az egzotikus Suriname felé azzal a szándékkal, hogy az elkövetkező öt évet az őserdő eddig ismeretlen rovarfajainak tanulmányozásával és illusztrálásával töltse. Munkája, melyet a Metamorphosis Insectorum Surinamensiumban foglalt össze nemcsak a tudományos illusztrációt forradalmasította, de az entomológia és az ökológia tudományának alapköveit is letette. Művész, természettudós és vállalkozó volt egy olyan korban, melyben nőként igazán egyik területen sem érvényesülhetett. Munkásságának tudományos értékét és sokszínűségét csak nemrég kezdték el felismerni. Előadásomban én is utóbbit kívánom bemutatni Merian ma is lenyűgöző műalkotásainak segítségével.


18:00–18:50 Egres Dorottya és Petschner Anna: Sherlock Holmes és a következtetés tudománya

Vajon miért nyűgöznek le minket mind a mai napig Sherlock Holmes történetei? Miben áll elméjének különlegessége? Mi is válhatnánk ilyen nagyszerű következtetőmasinává?

Előadásunkból kiderül, hogy sikeres nyomozásainak egyik titka az elmepadlás technikája és az is, hogy elfogult gondolkodásmódunk és emlékeink miként befolyásolják következtetéseinket. Megtudhatjuk, hogy miért nem dedukció adja az alapját Sherlock Holmes logikájának. Egy képzeletbeli nyomozásra is meginvitáljuk a hallgatóságot, amely során világossá válik a watsoni és a sherlocki elme közötti eltérés.

Ahogy a zseniális detektív mondaná: „A játszma elkezdődött.”


19:00–19:50 Zemplén Gábor Áron: Mesteremberek, kevert matematika és az új tudományos világkép

Hogyan voltak hitelesek korukban és váltak máshogyan hitelessé az utókor számára a tudományos forradalom leghíresebb szereplői? Az utólag gyakran forradalmárként feltüntetett proto-tudós hősök, mint Kopernikusz vagy Newton jelentőségét az innovatív matematika-használatukon keresztül mutatja be az előadás. A Tudományos Reneszánsz és a Tudományos Fordulat időszaka alatt elsősorban nem radikalizálódást, hanem egyre fokozottabb pluralizálódást figyelhetünk meg, ahogy a különböző területek kérdései mentén lokális hibridizációk jöttek létre. A matematika nemcsak a mechanikával tudott gyümölcsöző interdiszciplináris kapcsolatot létrehozni, hanem az anatómia is termékenyítőleg hatott a matematikára, és viszont. Az előadás azt a folyamatot vázolja, ahogyan a geometriai tárgyalásmód fokozatosan kiterjedt a természetfilozófia területére, megalapozva modern, tudományos világképünket.


20:00–20:50 Gyarmathy Ákos: Felelősek lehetünk-e szokásainkért és előítéleteinkért? – rigolyák és erkölcsi ítéletek a kognitív idegtudomány tükrében

Felelős cselekedeteinkért dícséretben vagy büntetésben részesülhetünk. Ehhez sokak szerint azonban arra van szükség, hogy szabadok legyünk, azaz elkerülhessünk olyan cselekedeteket, melyeket nem szeretnénk végrehajtani, amihez pedig elengedhetetlen tudni, hogy éppen mit is csinálunk. Éppen ezért az alvajárókat sem szoktunk elmarasztalni cselekedeteikért, hiszen ezeket úgynevezett automatizmusok irányítják, nem pedig tudatos döntések. Az utóbbi évek kognitív idegtudományos kutatásai alapján azonban úgy tűnik, hogy sok esetben mi magunk sem tudjuk beazonosítani cselekedeteink mozgatórugóit, mivel agyunk, hogy spóroljon kognitív erőforrásainkkal, ébrenlétünk során is gyakran automatizmusok segítségével vezérli viselkedésünket. Ezeknek az automatizmusoknak pedig sok esetben mi magunk sem vagyunk tudatában. Felmerül tehát a kérdés, hogy milyen kognitív háttérrel kell rendelkeznie felelős cselekedeteinknek és hogy vajon lehetségesek-e egyáltalán olyan cselekedetek, melyek összeegyeztethetőek az erkölcsi felelősség fogalmával.


További információk: