TDK

Kérdéseitekkel TDK-felelősünkhöz, Héder Mihályhoz fordulhattok ezen a címen:
mihaly.heder@filozofia.bme.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aktuális témavezetők:

 

Dr. Héder Mihály

Informatikusként a természetes nyelvek feldolgozásával, szemantikus annotációs technológiákkal és rendszerek tervezésével foglalkozott a legtöbbet. Ezeken a területeken ma is aktív, részben saját kutatások, részben diplomázó informatikusok témavezetése révén. Doktori kutatásainak zöme a mesterséges intelligencia filozófiájával kapcsolatos, ezen belül az emergens számítások és számítógépek lehetőségével, illetve a hallgatólagos tudással foglalkozott mélyebben.

Témák: a Mesterséges Intelligencia filozófiája, technikafilozófia, mérnöki ismeretelmélet, on-line tudásmegosztás és Wikipédia, internetes reklámkampányok, webes fórumok dinamikája


 

Dr. Láng Benedek

Tudománytörténészként olyan, nem hagyományos kutatási témákat von be a vizsgálatba, amelyek tudományos voltát a történelem folyamán különféle társadalmi csoportok vitatták vagy elutasították (mint nem-tudományosat, mint veszélyeset, vagy mint túlzottan technikai jellegűt), és amelyek következésképpen nem magától értetődően érdemeltek ilyen típusú feldolgozást. Különféle korokban kutatja tudományos, nem-tudományos és áltudományos elemek egymáshoz való viszonyát; igyekszik felderíteni, hogy az adott korban hol húzódott az elfogadott tudomány határa. Többek közt vizsgálta a középkori asztrológia, a 15-16. századi tanult mágia, a kora-újkori mesterséges nyelvek, a modern kori „áltörténetírás”, és a kora-modern kriptográfia történetét.

Témák: tudomány és „áltudomány” a médiában, a történész módszertana, a tudományos módszerek és eredmények népszerűsítése


 

Dr. Paksi Dániel

Jelenlegi tudományos tevékenysége elsősorban Polányi Mihály méltatlanul nem ismert, ún. posztkritikai filozófiájára, valamint az emergencia fogalmára koncentrál, amely egy köztes lételméleti álláspont a modern nyugati filozófiára jellemző két véglet, vagyis a materializmus (csak anyag van) és a dualizmus (az anyag mellett létezik egy örök vagy Isten teremtette lélek) között; és amely azt állítja, hogy a kezdeti anyagi feltételekből egy evolúciós fejlődés során jött létre pl. az emberi lélek (a mai neo-darwini elmélet ezt tagadja).

Témák: biológia filozófiája, evolúció- és emergenciaelméletek, Polányi kutatás, tudományos-fantasztikus és fantasy irodalom


 

 

Csordás Hédi Virág

Jelenlegi tudományos tevékenysége a reklámfilmek argumentációs problémáira fókuszál. Kommunikátorként elsősorban a vizuális kommunikáció, képi érvelés, meggyőzéstechnika és retorika foglalkoztatja. Korábbi kutatásai az online kommunikációra és az infokommunikációs technológiákra épültek.

Témák: argumentáció, retorika, meggyőzéstechnika; reklám, marketing- és stratégiai kommunikáció; internet, közösségi média, online kommunikáció; kommunikációtechnológia és társadalom, innováció.


Elek Nikolett 

A Tanszéken az Érveléstechnika-logika és az Érvelés, tárgyalás, meggyőzés/ Érvelés-és tárgyalástechnika szabadon választható kurzusokban vesz részt oktatóként, ezen kívül kommunikációs trénerként is tevékenykedik, érveléstechnikai, előadás-technikai tréningeket tart.

Témák: interjúhelyzetek, kérdés-felelet szituációk; nyomtatott sajtó; érveléstechnikai elemzések; szponzorkommunikáció; válságkommunikáció


 

Geng Viktor

Érdeklődési területe elsősorban az etikára és az erkölcspszichológiára fókuszál. Távlati tervei között szerepel – többek között –, hogy az akadémiai körökben – az utóbbi időben kissé mellőzött – életfilozófiai kérdéseket újabb, meta-etikai alapokon vizsgálja.

Témák: etikai problémák; érveléstechnikai, logikai problémák; evolúcióelméleti problémák


 

Gyarmathy Ákos

Kutatási témája a szabad cselekvés, az erények és a mentális folyamatok kapcsolata. Ezen kívül foglalkozik még ismeretelmélettel, logikával, meta-logikával és meta-etikával. Másik érdeklődési területe az építészet-esztétika és az építészet-kritika.

Témák: racionális cselekvés és gyakorlati észhasználat, racionalitás, indokok, szándékok és döntések elmélete, szabad akarat, morális felelősség; film; városépítészet, épített környezet; ismeretelmélet, tudás, episztemológia


 

Jász Borbála

Kutatási területe a filozófia és építészet kapcsolata a 19-20. században, különös tekintettel az 1920-as évekre. A korszakon belül a ház és lakás újraértelmezését, ennek eszme- és társadalomtörténeti, valamint filozófiai vonatkozásait vizsgálja.

Témák: építészet, vizuális kultúra, város, urbanisztika, művészet, művészetfilozófia, művészettörténet, múzeum, esztétika, design


Héder-Nádasi Eszter

A Gender Studies széles skáláján vállal témákat, és érdekli az orvostudomány és az etika, társadalomtudományok keresztmetszete, a modern orvosi technológiák, az orvoslás kommunikációja és reprezentációja. Foglalkozik médiareprezentációs témákkal, illetve a kulturális iparágakhoz, kritikai kultúrakutatáshoz, népszerű és szubkultúrákhoz kapcsolódó kérdésekkel. Mindezek mellett a művészeti, kulturális, és ismeretterjesztő rendezvények társadalmi hatásait is vizsgálta már.

A szakmai megmérettetéseket mindig is fontosnak tartotta, és szerette volna magát minél hamarabb kipróbálni a tudományos életben, így 2009 óta három TDK-n, és két OTDK-n vett részt, 2013-ban pedig harmadik helyezést ért el az OTDK Kulturális Antropológia szekciójában. Idén másodszor ad elő a Kutatók Éjszakáján, kutatói munkáját a tavalyi tanév óta a Rézler Gyula Alapítvány támogatja.

Témák: Bioetika, STS, Gender Studies, Cultural Studies, tudománykommunikáció, médiareprezentáció; az orvostudomány filozófiája, poszthumanista elméletek


 

 

Szabó Krisztina

Kutatási témája az online térben való szövegértést és olvasást, amit – az irodalmi hermeneutika alapvetéseire támaszkodva – megismerésként tárgyal, mely kérdéskörben új dimenziókat látszik nyitni a digitális platformok térnyerése és a körülöttük kialakuló vita, ami hosszú távon az ismeretszerzés kulcskérdéseiről való gondolkodás fontos állomása lehet.
További témák, melyekkel egyetemi tanulmányai alatt foglalkozott:

Stratégiai kommunikáció a kulturális életben – A Karinthy Színház kommunikációs stratégiája.
A vulgarizmusok szerepe és használata a kommunikációban – Durva szavak megjelenésének tendenciája a mai magyar színházi szövegekben.
Kommunikációs szempontok közösségi krízisek kezelésében – Az ajkai vörösiszap-katasztrófa válságkommunikációja.

Témák: (stratégiai)kommunikáció a kulturális életben (pl. színház), kampánytervezés, a kommunikációelmélet irodalmi és nyelvészeti perspektívából, válságkommunikáció


Szemere Alexandra

Tudományos tevékenysége során a science studies és a kulturális antropológia viszonyát elemzi szakértőségi (expertise) szempontok alapján. Továbbá kutatásokat végez az oktatásfejlesztés területén is, ezen belül a különböző játékok alkalmazhatóságát vizsgálja a felsőoktatásban.

Témák: STS és kulturális antropológia kapcsolata, szakértőség, kulturális antropológia elmélettörténet, interpretív antropológia; oktatásfejlesztés, gemifikáció; nonverbális viselkedés


 

Ziegler Zsolt

Jelenleg a relációs felelősség elméletének kimunkálásán dolgozik, amely a morális felelősség új perspektíváját kínálja, eltérően a korábbi kontroll elméletektől a felelősséget a cselekvők tettei közötti viszony definiálja. Ziegler tehát a szabad akarat, (társas) cselekvéselméletek és morális felelősség filozófiai problémájával foglalkozik. Ziegler továbbá kutatásokat végez az ismeretelméletben és az elmefilozófiában, jelenleg a kiterjesztett elme (Extended Mind) problematikájával is foglalkozik.

A Tanszéken a Meggyőzéstechnika mesterképzéses kurzust, A társas lény, Filozófia és Epistemology c. tárgyat oktatja.

Témák: meggyőzéstechnika, nem-verbális viselkedés és hazugságok, megismerés, döntés, szabad akarat.

 

A témák nyomtatható verzióban

A TDK hivatalos oldala