BMEGT41A004

Printer-friendly version
A tárgy címe: 
Kutatásmódszertan
A tárgy angol címe: 
Research methodology
Nyelv: 
magyar
Kreditpont: 
3
Órabontás: 
2+0+0 v
Lezárás: 
vizsgajegy
Heti óraszám: 
1
Hány féléves: 
1
Szemeszter: 
őszi/tavaszi
Oktatás módja: 

 Előadás (frontális oktatás és frontálisan irányított diszkusszió)

Tárgyfelelős: 
A tárgy előadói: 
A tárgy célkitűzése: 

A kurzus célja, hogy a hallgatók tudatos viszonyt alakítsanak ki a társadalom, a humán- valamint a természettudományok fogalmi és módszertani eszközeivel. A kurzusban a társadalomtudományos és természettudományos megismerés alapvető jellemzőit és a kutatás legfontosabb módszertani normáit tárgyaljuk. Elemezzük a tudományos gondolkodás fogalmi alapjait (mit értünk tudás alatt, mi az oksági viszony, mi a természeti törvény), valamint megvizsgáljuk a megismerés folyamatának fázisait (tapasztalás, hipotézis- és elméletalkotás). A kutatási módszerek közül tárgyaljuk a kísérlet, a mérés, a kvantifikáció és a hipotézis-ellenőrzés (bizonyítás és cáfolás) problémáit. Megvizsgáljuk, mikor tekinthetünk egy elméletet bizonyítottnak, avagy megcáfoltnak, és hogy milyen vizsgálati eredmények támasztanak alá egy adott elméletet. A kurzus folyamán történeti és kortárs példákkal illusztráljuk, hogy a tudomány működése során hogyan valósulnak meg a bemutatott módszertani szabályok. A kurzus külön figyelmet szentel a társadalom, a humán- és a természettudomány módszertanának összehasonlító elemzésére és megpróbál leszámolni a leggyakoribb sztereotip és félrevezető kutatásmódszertani nézetekkel ezeken a területeken, mint amilyen az a sztereotip és félrevezető megközelítés, amely alapján a három tudománytípus szigorúság, valamint keménység vagy puhaság tekintetében rangsorolható.

Követelmény: 

A szorgalmi időszakban: Az órák 70%-án való részvétel.

A vizsgaidőszakban: írásbeli vizsga az előre meghirdetett időpontok egyikén

Elővizsga: A szorgalmi időszakban: 2 zárthelyi. Az érdemjegy megszerzésének feltétele, hogy a szorgalmi időszakban legalább az egyik zárthelyi eredménye elégtelennél jobb legyen ÉS a pótlási időszak végéig mindkét zárthelyi eredménye (az esetleges pótlások (javítások) után) elégtelennél jobb legyen.

Tematika: 

1)   Az egyes tudományterületek céljai, vizsgálódási területei, hatókörei és objektumai. Milyen kérdések (és hogyan) vizsgálhatók tudományosan.

2)   Adatok, tények, jelenségek – a megfigyelés, mint beavatkozás a társadalom-, valamint természettudományokban. A szigorúság fajtái az egyes tudományterületeken. A tudományterületek keménységének vagy puhaságának kérdése. A tények elméletfüggőségének vagy elméletfüggetlenségének problémája.

3)   Objektivitás a humán- és társadalomtudományokban, valamint a természettudományokban. Az objektivitás értelmezései (univerzalitás-igény, interszubjektivitás, megfigyelő-függetlenség, közösségi elfogadás).

4)   Realizmus, instrumentalizmus és aluldetermináltság: az indukció és az általánosítás problémái az egyes tudományterületeken

5)   Kísérlet és megfigyelés 1.: a tapasztalati alap problémája a tapasztalati tudományokban. Mi a kompetens kísérlet?

6)   Kísérlet és megfigyelés 2.: megismételhetőség, episztemikus dependencia, közösségi ismeretelmélet. Megfigyelési elméletek.

7)   Okság és szabályszerűség különféle tudományterületeken (statisztika, korreláció)

8)   Az előrejelzés problémája a különböző tudományterületeken a vizsgálati objektumok különbözőségének (tudatosság vagy nem-tudatosság) fényében.

9)   A magyarázat és a megértés problémája a különböző tudományterületeken.

10) Redukció, az egyes tudományok kiválthatósága.

11) A tudomány határai. Tudományjelöltek, nem-tudományok, „ál-tudományok”. Az inter- és multidiszciplinaritás ismeretelméleti szerepeinek és hozadékainak magyarázata. A szakértőiség kérdése.

12) A tudományfejlődés kérdése. A tudományfejlődés modelljei. A modellek és a tudományszociológiai kutatások konzekvenciái a gyakorló tudós tudományos életére (laboratóriumi élet, publikációs szokások, elfogadási-bekerülési mechanizmusok).

13) Naturalizált és szociologizált episztemológia, a tudásszociológia.

Kötelező irodalom: 

A számonkérés alapját képező tananyag az óra honlapján elérhető és letölthető.

Ajánlott irodalom: 

Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi. 2001.

Crombie, A.: Styles of Scientific Thinking in the European Tradition, London. 1994.

Csontos László (szerk.): A racionális döntések elmélete. Budapest: Osiris. 1998.

Elster, Jon: A társadalom fogaskerekei. Budapest: Osiris-Századvég. 1995.

Fehér Márta: Changing Tools, Budapest: Akadémiai Kiadó. 1995.

Kuhn, Thomas: „Mathematical vs Experimental Traditions”, in: The Essential Tension, Cambridge: Cambridge University Press. 1977.

Kragh, Helge: An Introduction to the Historiography of Science, Cambridge: Cambridge University Press. 1987

Little, Daniel: Varieties of Social Explanation. Boulder: Westview Press. 1991.

Papineau, David: „Metodológia: a tudományfilozófia elemei”, in: A. C. Grayling, ed., Filozófiai Kalauz, Budapest: Akadémiai Kiadó. 1997, 141-202.

Vekerdi László: Tudás és tudomány, Budapest: Typotex. 1994.

Konzultációs lehetőségek: 

Előadások előtt és után, valamint az oktatók meghirdetett fogadóórájában előzetes, e-mailen keresztül történő egyeztetéssel.

Pótlási lehetőségek: 

Elővizsgához a zárthelyik a szorgalmi időszakban pótzárthelyire meghirdetett időpont(ok)ban pótolható, amennyiben legalább az egyik (szorgalmi időszakban megírt) zárthelyi eredménye elégtelennél jobb.

Előtanulmányok: 

Alapvető humán- és természettudományos ismeretek

Előismeretek: 

Kötelező előtanulmányi rend nincs.

Kontakt óra: 
28 óra
Félévközi készülés órákra: 
20 óra
Vizsgafelkészülés: 
42 óra
Összesen: 
90 óra